Jogerősen felmentette a Fővárosi Ítélőtábla Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet és hat társát a moszkvai magyar Kereskedelmi Képviselet (Kerki) értékesítése ügyében indult perben pénteken.

Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel és hamis okiratok felhasználásával, Horváthné Fekszi Márta egykori külügyminisztériumi államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással és magánokirat-hamisítással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolta.

A Szegedi Ítélőtáblának az ügyben kirendelés alapján eljáró bírái döntésükkel helybenhagyták az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék 2015-ben bűncselekmény hiányában hozott felmentő ítéletének érdemi részét.

A vád szerint 2008-ban Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet a felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést. A többi vádlott erről tudva bűnpártoló módon próbálta őt fedezni. Az ingatlant a magyar állam 23,7 millió dollárért eladta, de a vevő nem sokkal később több mint 100 millió dollárért passzolta tovább. A vádhatóság szerint az ügyletből az államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett.

Az ügyészség a táblabíróság előtt az első fokon hozott felmentő ítélet hatályon kívül helyezésére és új elsőfokú eljárás lefolytatására tett indítványt.

A tanácsvezető bíró a több mint egyórás indoklásban kifejtette: a táblabíróság lényegében mindenben egyetértett az elsőfokú bíróság jogi értékelésével.

Álláspontja szerint az elsőrendű vádlott nem volt az ingatlan vagyonkezelője, amely feltétele lenne a hűtlen kezelés bűntettének. A bíróság megállapította: a nagykövet ugyanakkor szabálytalanul járt el, amikor adásvételi szerződést kötött, noha arra nem volt jogosultsága. Ennek polgári jogi következménye volt a megkötött szerződés semmisége. A központnak csak a felépítménye volt a magyar állam tulajdona, a telek azonban az orosz államé, amely vevőkijelölési joggal is rendelkezett. Az ügyészség kifogásával szemben ezért nem állapíthatta meg a bíróság az ingatlan szabadpiaci forgalmi értékét.

A továbbértékesítés egészen más körülmények között történt, akkor már az ingatlanhoz tartozó földterület is az adásvétel tárgyát képezte, és semmilyen korlátozás nem érintette az épületet, így akkor már a szabadpiaci viszonyok érvényesülhettek – hangzott el.

Az ügy többi vádlottja alapbűncselekmény hiányában nem követhette el a bűnpártolás bűntettét – tette hozzá.