Május 22-én indulhat el formálisan a tárgyalás a britek unióból való kilépéséről. Ezen a napon a tagországok uniós ügyekért felelős miniszterei hagyják jóvá azt az ütemtervet, amelyet pénteken ismertetett Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A huszonhetek vezetői előtte, április 29-én még megvitatják a 26 pontból álló tervet.

Vagyis a briteknek most lesz majdnem két hónapjuk megemészteni azt, hogy az EU csak egy tömbként hajlandó tárgyalni, gyakorlatilag kizárva, hogy az országok kormányai különalkut kössenek a londoni vezetéssel. Fel kell készülniük arra is, hogy a kereskedelemről szóló egyeztetések előtt több területen garanciát kell adniuk a huszonhetek számára, például azzal kapcsolatban, hogy a szigetországban élő uniós polgárokat nem érheti hátrányos megkülönböztetés.

Tusk feladata pedig vélhetően az lesz, hogy meggyőzze az országokat a közös fellépésről. Ez sem lesz egyszerű, hiszen eltérők az érdekek például a németek és a lengyelek között is. Amíg előbbiek számára az exportpiac megőrzése a fontos, a kelet-európai ország kormánya a briteknél dolgozó lengyelek jogait félti. Magyarország ebből a szempontból különleges helyzetben van, hiszen nekünk mindkét szempont fontos az itt működő német nagyvállalatok és a szigetországban élő több százezer magyar miatt is.