Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Minimálisan, 0,1 százalékkal nőtt a kormányzati szektor hiánya, az államadósság viszont tovább csökkent. A KSH ma közzétett adatait Varga Mihály úgy értékelte: teljesültek a 2016-os pénzügypolitikai célok.
A kormány eredetileg azt vállalta, hogy 2 százalék alatt lesz a hiány, az 1,7 százalékos adat végül a tavalyinál épphogy rosszabb lett, de a célt így is sikerült elérni. Az államadósságunk a 2015-ös 74,7 százalék után most 74,1 százalékon állt az év végén.
Egyre kisebbek a kiadások, amelyeket tavaly is sikerült csökkenteni, a tárcák kevesebbet költöttek, mint amennyit a parlament lehetővé tett számukra. Ehhez növekvő bevétel társult
– mondta a miniszter. Bevételből valójában kevesebb lett, mint egy évvel korábban, de a 3,1 százalékos csökkenés mögött két látványosan eltérő folyamat áll: az EU-transzferekből 1116 milliárd forinttal kevesebb folyt be, miután 2015 végén lezárultak a korábbi EU-s költségvetési ciklus projektjei. Az adókból és tb-hozzájárulásokból viszont jóval többet sikerült beszedni, mint az előző évben. A jövedelemadókból például 244 milliárd forinttal több folyt be, a társadalombiztosítási hozzájárulás pedig 343 milliárddal emelkedett.
A kormányzati kiadások eközben 429 milliárd forinttal, 2,5 százalékkal csökkentek. Nagyrészt ezt is az uniós projektek kifutása magyarázza, az ezekhez kapcsolódó kiadások jó ezermilliárddal csökkentek. Eközben viszont az „egyéb kiadások” tétel, ahova a beruházások költségvetési támogatását is számolják, 533 milliárd forinttal nőtt.
