Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
"Van egy olyan orosz–magyar hitelmegállapodás, amely biztosítja ennek a 80 százalékát, a források 80 százalékát. Ezen jelenleg nem kívánunk változtatni" - mondta Varga Mihály a Hír TV-nek.
A miniszter szerint gondolkoztak, és vizsgálták is azt, hogyan lehetne más típusú hitelekkel kiváltani az orosz kölcsönt, "de azt kell mondani, hogy ilyen több mint húszéves időtávra ilyen kedvező kondíciókkal jelenleg nincs a piacon elérhető hitel".
"Tehát Magyarország számára ez egy jó forrás, a kérdés persze mindig az, hogy ebből mennyit kívánunk felhasználni. Reményeink szerint azért majd minél kevesebbet" - tette hozzá.
Süli János frissen kinevezett atomminiszter ezzel szemben a tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, annyit változott a piaci helyzet, hogy lehet, van olcsóbb hitelkonstrukció is, ezért azt vizsgálják, érdemes-e még egy hitelt felvennie az országnak, amelyből majd az orosz hitelt törleszti.
A 2014 elején megkötött szerződés szerint a két új atomerőművi blokk 12 milliárd euróba kerül Magyarországnak, az orosz állam a beruházás 80 százalékára ad kölcsönt.
Az eltérő nyilatkozatokat az LMP úgy értékelte, hogy egyre nagyobb a káosz a paksi bővítés körül.
A kormány tagjai néhány óra különbséggel teljesen ellenkező dolgokat nyilatkoznak beruházás alapjait érintő kérdésekben, ilyen fejetlenség mellett nem lehet belevágni az ország jövőjét évtizedekre meghatározó beruházásba - írta közleményében a párt.
"Ezért a kormánynak kapkodás helyett inkább hátrébb kéne lépnie egyet, és lehetővé tenni, hogy a magyar emberek maguk dönthessenek arról, hogy akarják-e egyáltalán a bővítést és az unokáinkat is eladósító orosz hitelt" - tették hozzá.
