Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az elmúlt bő egy év szolgáltatott elég politikai és gazdasági meglepetést ahhoz, hogy egy átlagember is elgondolkozzon, hova tegye a pénzét, ha nem akar nagyobb kockázatot vállalni. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a pénzt hazavigyük a párnacihába vagy a befőttesüvegbe tömködjük, de ennek az alábbi költségei/kockázatai vannak:
- a bankszámlánkon vagy értékpapírszámlánkon lévő pénz felvétele költséggel jár, a tranzakciós költségen kívül egyéb díjjal is találkozhatunk
- a készpénz nem kamatozik, márpedig most 2százalék felett található az infláció, így a pénzünk folyamatosan veszít az értékéből
- bármi történhet, akár ki is rabolhatják a lakást, és akkor biztosan keresztet vethetünk a pénzre
Mindezek miatt ajánlatos olyan helyen tartani a megtakarításunkat, amely kellő védelmet élvez, és lehetőség szerint azért kismértékű hozamot is képes termelni. Alapesetben három megoldás közül válogathatunk:
- banknál lekötött betét
- lakossági állampapír az államkincstárnál vagy a bankoknál
- befektetési alap vásárlása bankoknál vagy befektetési szolgáltatóknál
A következő kalkulátor segítségével rákereshet a legjobb lakossági állampapírokra.
Ára van a biztonságnak, nem is kevés
Jegyezzük meg, hogy ha a biztonságot részesítjük előnyben, vagyis azt, hogy az eredetileg megtakarított pénzünk értékéből nem veszít és rövid időn belül hozzá tudunk jutni, akkor annak ára van. Ezt az árat úgy fizetjük meg, hogy az ilyen megtakarítástól elvárt hozam nagyon alacsony. Lássuk sorrendben, mit várhatunk egyik vagy másik megtakarítási formától.
hvg.hu
Mindenki ismeri a lekötött betétet, évtizedekig ez volt a meghatározó befektetési forma Magyarországon. Mára viszont megkopott a fénye, mert átlagosan 0,3 százalék körüli hozamot lehet csak vele elérni éves szinten, ami a kamatadó levonása után 0,25 százalék lesz. 1 millió forintos összeg esetén adózás után 2500 forintot jelent, amiből két mozijegy sem jönne ki.
Persze kifoghatunk akciós betéti konstrukciókat, de ez csak egyszeri kedvezmény, utána mi is a nulla közeli kamatokat fogjuk megkapni. A pénzünk idő előtti feltörése esetén ne számítsunk semmi jóra, akkor a legtöbb esetben a kamatnak is búcsút mondhatunk. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védelme egyébként kiterjed a betétekre.
Kézenfekvő választásnak tűnik ezt követően a lakossági állampapír vásárlása. Nem véletlen, hogy ez a legnépszerűbb megtakarítási termék a piacon, ugyanis egy évre 2 százalékos hozam ütheti a markunk, két évre pedig már 2,5 százalék. A hozamot fel tudjuk tornászni 5 éves időtávon akár 3,8 százalékra, ami teljesen más kategória, mint a lekötött betétnél megismert kamat.
Sok helyen elérhetők a lakossági állampapírok, viszont a biztonság szempontjából nem egységes az állás. Míg egy banknál megvásárolva a Befektetővédelmi Alap (BEVA) kártalanít bennünket részlegesen (1 millióig 100 százalékban, a felett 31 millióig 90 százalékban), addig a kincstárban megvásárolva 100 százalékos állami garanciát kapunk a tőkére és a kamatra is értékhatártól függetlenül.
Azért sem kell aggódnunk, hogy mi történik, ha idő előtt a megtakarításunkat feltörnénk. Az éven belüli papíroknál 0,5százalékot számít fel az államkincstár, míg azon túli lejárat esetében 1 százalékot. A felhalmozott kamatot mindenképpen megkapjuk, ebből kell levonni alkalmasint a 0,5-1 százalékot. Mindent egybevéve ott tartunk, hogy néhány hónap befektetést követően már kapunk hozamot idő előtti megszüntetéskor is. A betétnél ez nincs így, ott valószínűleg a tőkét fizetik csak vissza nekünk.
Végül, de nem utolsó sorban, lehetőségként még ott vannak a befektetési alapok. Nagyon széles a paletta, amiből válogathatunk, viszont témánk szempontjából csak azok jöhetnek szóba, melyek gyorsan, akár órákon belül pénzzé tehetők és nagy biztonságban van a pénzünk. Ez a leírás a likviditási alapokra és a pénzpiaci alapokra igaz.
Nehéz belegondolni, de ma már itt sem tarthatjuk nyugodtan a pénzünket. A legtöbben az alapkezelők közül már feladták a tőkevédelmet, amit annak idején vállaltak, egyszerűen azért, mert nem tudnak olyan befektetéseket találni, ami a költségeket ki tudná termelni. Ott tartunk, hogy ha nem emelkednek meg a hozamok, akkor nulla közeli teljesítmény várható a pénzpiaci alapoktól, sőt lesznek többen is, amelyek minimális veszteséggel zárják az évet.
Az esetleges visszaélések elkerülése végett megkapjuk a BEVA védelmét, viszont a felső határ itt is 31 millió, 1 millió forint felett pedig csak 90 százalékos a kártalanítás. Vigyázzunk, mert a rossz befektetési döntés ellen ez nem véd, csak akkor kapunk ellentételezést, ha a befektetésünket vagy a készpénzt nem tudja nekünk kiszolgáltatni az intézmény. Ha ez előfordulna, bátran gyanakodhatunk valamilyen visszaélésre.
Mindent egybevéve, a lakossági állampapírok emelkednek ki a mezőnyből, ha a biztonság az elsődleges szempontunk. Érdekes módon, ekkor nem is kell kompromisszumot kötnünk, hiszen kiemelkedő kamatot kapunk a pénzünk után. Ez a felállás még egy ideig fennmaradhat, de már láttunk rá példát, hogy miként csökkentik az elérhető kamatokat a lakossági állampapíroknál.
Amíg megtehetjük, addig az állam jóvoltából kedvező feltételek mellett parkoltathatjuk a pénzünk. A legfrissebb hírek szerint nem fog a következő években a jegybanki alapkamat fentebb emelkedni, így minden bizonnyal 1-2 éves időtávon továbbra sem lesz igazi versenytársa az állampapíroknak. Érdemes ezt az időszakot kiélvezni, mert nem lehet tudni, hogy mikor leszünk újra ilyen kivételezett helyzetben.
