Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Kína pénzügyi ágazaton kívüli külföldi tőkekihelyezése (ODI) jelentősen, 56,1 százalékkal 26,37 milliárd dollárra csökkent az idei első négy hónapban éves összevetésben.
A kínai kereskedelmi minisztérium honlapján szereplő adatok szerint csak áprilisban 70,8 százalékkal 5,83 milliárd dollárra esett az ODI.
A 45 országot érintő, Egy övezet és egy út program keretében az ázsiai ország pénzügyi ágazaton kívüli külföldi tőkekihelyezése 3,98 milliárd dollár volt az első négy hónapban. Összehasonlító adat nem volt.
A 2013-ban elindított kezdeményezés célja Ázsia, Afrika és Európa összekötése dollármilliárdos projektekkel, ami Peking szerint a globális fejlődés motorja lehetne a jövőben.
A kínai kormány intézkedéssekkel próbálja lassítani a tőkekihelyezést, mert az további nyomást gyakorol a jüanra és csökkenti az ország devizatartalékát.
Kína pénzügyi ágazaton kívüli külföldi tőkekihelyezése tavaly 44,1 százalékkal 170,1 milliárd dollárra emelkedett.
A kereskedelmi minisztérium a múlt héten számolt be arról, hogy Kínában a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) értéke 286,41 milliárd jüant (41,55 milliárd dollár) tett ki az áprilissal záródott idei első négy hónapban, ami 0,1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
Közben az ország statisztikai hivatala közölte: a kínai ipari vállalatok profitnövekedése 14 százalékra lassult áprilisban éves szinten a márciusi 23,8 százalékról. Az áprilisi adózott eredmény 572,78 milliárd jüan (1 jüan=39,9 forint) volt.
A statisztikai hivatal az évi több mint 20 millió jüan (798 millió forint) bevételű cégek adatait összegzi.
A kínai iparvállalatok profitnövekedése 24,4 százalék volt az idei első négy hónapban, ez szintén lassulás az első három hónapban mért 28,3 százalék bővüléshez képest.
Áprilisban a kínai ipari termelésnövekedés 6,5 százalék volt éves összevetésben a márciusi 7,6 százalék után.
A kínai gazdaság tavaly 6,7 százalékkal - több mint negyedszázada a legkisebb ütemben - nőtt, de azt is csak úgy tudták elérni, hogy a banki hitelezés rekordmértékben bővült, a költségvetésből pedig hatalmas pénzeket fordítottak befektetésekbe. A kínai kormány az idei évre várható GDP-bővülés mértékét márciusban a korábban várt 6,5-7 százalékos sáv alsó küszöbére, 6,5 százalékra mérsékelte.
