Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Szeptemberben ismét napirendre kerülhet a kötelező minimumlétszám előírása a kiskereskedelmi üzletekben, a fokozódó munkaerőhiány miatt a folyamatosan bővülő eladások során ugyanis akadozhat az ellátás a napi fogyasztási cikket kínáló láncoknál – értesült a Magyar Idők.
A lap hétfői számában Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke elmondta, levélben fordulnak Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, és ebben a 250-300 ezer áruházi alkalmazott nevében arra kérik a kormányt, hogy sürgős intézkedéssel avatkozzon be a kiskereskedelemben elmérgesedett munkaerőhelyzetbe. Úgy vélte, ősszel várhatóan tovább nő a lakossági fogyasztás, amelynek kiszolgálására már most sincs megfelelő állománnyal felkészülve több nagy áruházlánc.
Bubenkó Csaba felhívta a figyelmet, miközben a kimutatások szerint az e területen dolgozók leterheltsége 40 százalékkal nagyobb az átlaghoz képest, és egy ember jellemzően kettő munkáját látja el a kasszánál, a raktárban, a bevásárlótérben, a statisztikák is azt mutatják, hogy az élelmiszerboltokban az idén még kevesebben dolgoznak, mint 2016-ban.
Elmondta, az átlag alatti bérek mellett az elmúlt években az is fokozta a létszámhiányt, hogy a láncok a bővülő eladásokat a lehető legkevesebb dolgozóval, munkakörök összevonásával, műszakok megszüntetésével igyekeztek kiszolgálni. Ez mostanra a kereskedelmi alkalmazottak kóros leterheltségéhez, több területen bérfeszültséghez, a képzett munkatársak elvándorlásához vezetett – közölte a lap.
Korábban a kormány maga is tervezte például a kötelező létszám előírását a kereskedelemben – ez ellen a cégek tiltakoztak –, de később elállt ettől a tervtől.
