A munkaerőpiaci problémákkal küzdő iparágakat kívánja segíteni a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendeletének legfrissebb módosítása, június óta ugyanis a szomszédos országokból érkező, nem EU-s állampolgároknak bizonyos munkakörök betöltése esetén nincs szüksége munkavállalási engedélyre Magyarországon – írja közleményében a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda, amit a Napi.hu idéz.

A változás alapján szerb és ukrán állampolgárokat munkavállalási engedély nélkül is lehet idehaza foglalkoztatni meghatározott hiányszakmákban, például informatikusként, mérnökként vagy programozóként, de ugyancsak kivételt képeznek az épületgépész, járművezető, építőipari szakmunkás, varrónő, asztalos és ápoló képzettséggel rendelkező munkavállalók is.

A munkáltatók kötelesek bejelenteni az engedélymentes foglalkoztatást a munkaügyi központnak, legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését pedig legkésőbb az azt követő napon. A foglalkoztatás létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a jogviszony lezárását követő három évig meg kell őriznie a munkaadónak. A szerb és ukrán állampolgároknak a munkáltató felé kötelező igazolniuk szakmai képesítésüket a munkaviszonyuk megkezdésekor.

Ukrajna 2017. június óta vízummentes, tehát azon ukrán állampolgárok, akik biometrikus útlevéllel rendelkeznek, üzleti vagy magáncélból vízum nélkül utazhatnak Magyarországra és 180 napos perióduson belül egy huzamban maximum 90 napot tartózkodhatnak az ország területén. A szerb állampolgárok 2009 óta utazhatnak vízum nélkül hazánkba.

Az NGM reagálása:

 A Magyarországgal szomszédos, nem EU-s állampolgárok foglalkoztatási szempontból való engedélymentessége kizárólag a legfeljebb 90 napig tartó munkavégzésre vonatkozik, ezt a foglalkoztatást be kell jelentenie a magyar foglalkoztatónak. A 90 napot meghaladó foglalkoztatás esetén az idegenrendészeti hatóság az összevont tartózkodási engedélyezési eljárást lefolytatja, kizárólag a foglalkoztatási szerv megkeresésétől tekint el 2016. július 1-től. Harmadik országok állampolgárainak magyarországi munkavállalása nem egyenlő sem a bevándorlással, sem pedig a migránsok magyarországi befogadásával. A kormány célja, hogy elsősorban a hazai álláskeresőket segítse a munkaerőpiacra történő visszatérésben, hiszen a versenyszférában több tízezer betöltetlen álláshely van jelenleg. Ezt szolgálja a szakképzés és a munkaerő-piaci igények harmonizálása, a munkáltatói adóterhek csökkentése, a béremelések pedig hozzájárulhatnak a betöltetlen álláshelyek csökkenéséhez. Amíg a hazai munkaerő-tartalék alkalmassá válik a versenyszférában történő munkavállalásra, addig olyan munkakörökben, ahol sem magyar, sem uniós állampolgár nem áll rendelkezésre, továbbra is lehetősége van a cégeknek harmadik országból érkezett állampolgárok foglalkoztatására, ezt piaci kérdésnek tekintjük. A kormány célja, hogy megelőzze az ezzel járó termeléskiesést, és a hazánkba befektetni akaró cégek se szembesüljenek munkaerőhiánnyal. Magyarországon az elmúlt évben alig több mint 6 ezer munkavállalói engedélyt adtak ki harmadik országbelieknek – 2004-ben ez a szám még 65 ezer volt. A munkavállalási engedély lejártát követően ezek a munkavállalók elhagyják Magyarországot.