Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Tavaly feleannyi sertés sem volt az országban, mint amennyit a kormány ideálisnak tartana, sőt 150 ezerrel kevesebbet számoltak össze annál, mint amennyi a 2012-ben, a disznóhúsevés érdekében indított kampány előtt volt – írja a Magyar Nemzet.
A lap felidézi, hogy 2011-ben a földművelésügyi tárca vizsgálata nyomán kiderült, hogy a húsgyárak többsége külföldről importál termékeihez alapanyagot, többek között a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Pick Szeged, a Gyulai Húskombinát és a sárvári Sága Foods is.
Ezután állt elő a kormány a sertéságazat felhúzását célzó programmal, 2014-ig hatmillióra emelték volna a sertések számát, csökkentették a disznóhús áfáját, amit a jelek szerint a kereskedők benyelnek, mivel ismét emelkedett a hús áfája.
A Magyar Nemzet szerint a földművelési tárca alá tartozó Agrármarketing Centrum 2013-2015 között 625 millió forintot fordított a sertéshús propagálására (Még Szerbiában is hirdettek), és a kampány ezután is folytatódott, csak erről már nincs pontos adat.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet márciusi kimutatása szerint élő sertéshúsból már három éve többet importálunk, mint amennyit kiviszünk. Tőkehúsból pedig tavaly óta több az import, mint az export, tavaly már 144 ezer tonnát hoztunk be.
