A Fővárosi Vízművek összesítése szerint tavaly mintegy 24,3 millió köbméter ivóvíz, a kiadott összmennyiség 16,1 százaléka után nem tudott a szolgáltató számlát kiállítani. A hálózati veszteség csaknem 10 százalék, vagyis meghaladja 15 millió köbmétert. A cég ebből származó vesztesége – 400 forintos lakossági tarifával számolva – 9,7 milliárd forint évente.

Hasonló összegre rúg mostanra a kormány által a szolgáltatókra erőltetett rezsicsökkentésből származó veszteség is. A vállalat 2013 óta évente 1,8 milliárd forinttal kevesebb bevételt könyvelhet el, ami az ideivel együtt 9,15 milliárdos kiesést jelent. Pedig lenne mire költeni a pénzt.

A 4500 kilométer hosszú fővárosi vízvezeték-hálózatból legalább 350 kilométert fel kellene újítani az elkövetkező öt évben a vízszivárgás és az évi 800-900 csőtörés elkerülése érdekében. Csakhogy a csőcserére már az elmúlt két évben is feleannyi pénz jutott, mint 2011-ben. Akkor még 2,7 milliárdot (beleszámítva 571 millió forint hitelt is) költhettek karbantartásra és fejlesztésre, most jó esetben 1,3 milliárdot.

Talán az unió megkegyelmez

A cég most egy uniós pályázat révén szeretné finanszírozni ezeket a költségeket, de egyelőre csak az előkészítésén dolgoznak, holott a ciklus 2020-ban lezárul, ráadásul a kiírás szerint a fő cél az ivóvízhálózatok átalakítása és fejlesztése, nem a karbantartás.

Vízvezeték cseréje a Bocskai úton

Fülöp Máté

Szaniszló Sándor szocialista fővárosi képviselő tarthatatlannak tartja a helyzetet, és elhibázottnak a rezsicsökkentés kormányzati programját. A döbbenetes mértékű vízpazarlás felszámolása érdekében levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz azt remélve, hogy a vizek nemzetközi védelme érdekében többször is kiálló államfő ráveheti a döntéshozókat a hálózat rendbetételéhez szükséges források előteremtésére.

A Fővárosi Közgyűlés augusztus végi ülésén tárgyalja a fejlesztésről szóló előterjesztést. Eszerint a cég jövőre 300 millió forintot, 2032-ig három ütemben 6,5 milliárdot fordítana többek között a biztonságos ivóvíz elvezetést célzó beruházásokra. A szennyvízelvezető és -tisztító rendszerekre ennek a sokszorosát: 6,1 milliárdot csak jövőre. (2032-ig 60 milliárdot.) A vízművek tulajdonában lévő ingatlanok bérleti díjából fedeznék a munkát, már ha ezt a nettó 5,4 milliárd forintot erre költené a főváros.

Újraírja a szabályokat a kormány

A Fővárosi Vízműveket ugyanakkor már többször meg kellett menteni, holott elméletileg ez lenne a fideszes városvezetés egyik sikersztorija. A cég 25 százalékos tulajdonrészét és vele a menedzsmentjogokat öt évvel ezelőtt 15,1 milliárdért vásárolta vissza az önkormányzat. Az akkor 73,8 milliárdos vagyonnal és 1,1 milliárdos mérleg szerinti eredményt felmutatni tudó cég 2014-ben már csupán 7,7 milliárdos vagyont és 111 millió forintos eredményt tudott felmutatni a rezsicsökkentés, a közműadók és a közművagyon új törvényi szabályozása okán.

A rezsicsökkentés az összes vízközműcéget padlóra küldte. Az intézkedésből származó bevételkiesésük 20-25 milliárdra rúgott már tavaly, miközben a fogyasztók átlagosan 200 forintot spóroltak havi szinten. Ráadásul a többet fogyasztó tehetősebbek nyerhettek ezzel többet, a szegényebbek kevesebbet. A néhai Népszabadság tavaly írta meg, hogy a papíron nyereséges öt nagy vidéki állami vízművet az állam – az uniós tilalom miatt számviteli trükkökkel – egyenként milliárdos támogatással tartja felszínen.

A kormány most részben újraírja a szabályokat. A 2013-ban kirótt, méterenként egységesen 125 forintos vezetékadót jövőre egy ellátottak számát és a forgalmat is figyelembe vevő képlet alapján számolják ki, így akár tizenötszörös különbség lehet a szolgáltatók által fizetendő adó összegében. A Fővárosi Vízművek ismét a vesztesek táborába kerülhet. Az eddigi 700 milliónak akár háromszorosát fizetheti be vezetékadó címén.