Másodfokon érvénytelenítette az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Magyarországot a nyugdíjtörvény egyes rendelkezései miatt korábban elmarasztaló ítéletet, kimondva, hogy a vitatott szabályok nem jogsértőek – közölte a strasbourgi székhelyű törvényszék kedden.

A bírósághoz egy magánszemély, Fábián Gyula fordult még 2013-ban, miután felfüggesztették a nyugdíjutalását, mert az öregségi nyugdíj mellett közalkalmazottként vállalt munkát.

A 2013. január 1-jétől hatályos nyugdíjtörvény értelmében ugyanis a közalkalmazotti jogviszonyban nyugdíjasként továbbfoglalkoztatottaknak le kell mondaniuk az öregségi nyugdíj illetményük melletti egyidejű folyósításáról. A rendelkezés a magánszektorban dolgozókat nem érinti és a közszolgálatban állók között is különbséget tesz, az öregségi nyugdíjban részesülő miniszterekre vagy polgármesterekre például nem vonatkozik.

A felperes ezért panaszt tett az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál, majd végül a strasbourgi bírósághoz fordult.

Az EJEB két évvel később kimondta, hogy az új szabályozás, amelynek értelmében a közszférában nem lehet egyszerre fizetést és nyugdíjat is kapni, sérti a megkülönböztetés tilalmát, és így ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Akkor azt írták, bár legitim cél a költségvetési kiadások csökkentése, de a magyar hatóságok nem indokolták meg észszerűen és tárgyilagosan az alkalmazott különbségtételt. Az akkori döntés értelmében a magyar államnak 18 ezer euró (nagyjából 5,7 millió forint) kártérítést és perköltséget kellett volna fizetnie a panaszosnak.

Az ügyet a magyar állam fellebbezése nyomán viszont végül a másodfokú tanácsként működő nagykamara elé utalták, amely most megsemmisítette a korábbi ítéletet. Az EJEB fellebbviteli fóruma keddi jogerős ítéletében egyhangúlag megállapította: a nyugdíjtörvény kifogásolt rendelkezései nem sértik az egyezménynek a tulajdon védelméről szóló cikkelyét.

Mint írták, a kérdéses szabályozás megfelelő egyensúlyt teremt a közérdek és az alapjogok védelme között, célja a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása. A bírói testület rámutatott, hogy mindössze ideiglenesen szüntették be a felperes nyugdíjának folyósítását, a panaszos választhatott a munkaviszony és az öregségi nyugdíj között, így valamilyen bevételi forrása mindenképp biztosított volt. A törvényszék emellett 11:6 arányban megállapította, hogy nem sérült az Emberi Jogok Európai Egyezményének a megkülönböztetés tilalmáról szóló cikke sem.

Az EJEB határozatai kötelezőek az Európa Tanács 47 tagországa számára. A bíróság nagykamarája által hozott verdikt végleges, és nem megfellebbezhető.