Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A horvát miniszterek a napokban a lapokból értesültek arról, hogy Hernádi Zsolt még 2015. június 15-én keresetet nyújtott be az EJEB-nek Horvátország ellen, mert szerinte Zágráb megsértette emberi jogait, amikor európai elfogatóparancsot adott ki ellene - közölte a Jutarnji List.
A lap szerint emiatt a zágrábi megyei bíróságnak, valamint az államügyészségnek és a legfelsőbb bíróságnak mindössze két hét áll rendelkezésére, hogy megindokolja a Hernádi elleni európai elfogatóparancsot.
Stefica Staznik, aki Horvátország jogi képviselője az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, azzal védekezett, hogy az európai bíróság 27 hónapig nem értesítette őt a beadványról, és csak szeptember 1-jén kapott róla tájékoztatást, és ő azonnal értesítette erről a zágrábi illetékeseket.
Martina Dalic szerint ez az ügy nagyon fontos a horvát kormány számára, ezért beszélni fog Staznikkal arról, történt-e mulasztás az európai bíróság tájékoztatási folyamatában.
Drazen Bosnjakovic igazságügyi miniszter, aki maga is a lapokból értesült az ügyről, találkozót sürget a horvát EJEB képviselővel nemcsak Hernádi keresetéről, hanem minden olyan ügyről, ami Horvátország ellen folyik az emberi jogok bíróságán Strasbourgban.
Hernádi Zsolt ellen 2013 októberében adott ki európai elfogatóparancsot a horvát rendőrség, Hernádi neve felkerült az Interpol vörös, vagyis legmagasabb fokozatú körözési listájára is.
Véglegesen csak 2016 novemberében került le róla, mivel a szervezet elutasította a horvátoknak azt a kérését, hogy újítsák meg a cégvezető ellen kiadott elfogatóparancsot (nem hivatalos magyarázat szerint azért, mert a magyar hatságok már folytattak Hernádi Zsolt ellen vizsgálatot a horvát vádakkal kapcsolatban és felmentő ítélet született).
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait.
A Mol és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, azt közölték, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, és nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért sem.
Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016 decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.
Horvátország ennek ellenére idén januárban közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot.
