Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Féltik az orvosok a kivételezett helyzetüket a diplomás ápolóktól, és szerintük nincs is helye a másutt már elfogadott, emelt szintű nővéri munkának. Mások viszont úgy vélik, hogy az egyetemi végzettségű ápolók sok terhet levehetnek a túlterhelt orvosok válláról – írja az e heti HVG. A felsőoktatási tanév kezdetén 180-an vágtak neki az ismeretlennek.
A legmagasabb képzettségű ápolók egyelőre csak orvosi felhatalmazással végezhetnek különböző beavatkozásokat, például csak ennek birtokában adhatnak intravénás injekciót vagy köthetnek be infúziót. Az új képzési rendszerben a diploma tanúsítja, hogy az ember képes a krónikus betegek fizikális vizsgálatára, elrendelhet diagnosztikai vizsgálatokat, és azok eredményét értékelni is tudja. De szerepel majd a repertoárjukban a fájdalomcsillapítás, a dialízis, a betegek felvilágosítása, oktatása, a kapcsolattartás a családokkal.
„Ahol csak rövidebb ideje indult a mesterszak – például Németországban és Franciaországban –, ott általában hosszabb időbe telik, hogy a társadalom alkalmazkodjon a helyzethez, és elfogadja az új szerepköröket” – írta a HVG kérdésére Claudia Bettina Maier, az OECD egészségügymenedzsment-szakértője. A gazdasági szervezet előrejelzése szerint 2020-ra 600 ezer ápoló fog hiányozni az európai országok egészségügyéből.
Részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában.
hvg
