Anélkül juthattak munkahelyteremtési támogatáshoz a kormánytól egyes cégek, hogy ehhez bármit tenniük kellett volna – írja a Magyar Nemzet. A lap szerint az egyedi kormánydöntésekben szereplő célszámokat ugyanis már azelőtt teljesítették a társaságok, hogy megkapták volna a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó befektetési ügynökségtől a milliárdokat.

Az energiaitalokat gyártó Hell négy cége például összesen 7 milliárd forintnyi állami támogatást egyedi kormánydöntés alapján. Cserébe a cégcsoport vállalta, hogy 29,9 milliárd forintos beruházást valósít meg, melynek keretében a 172 fős munkavállalói létszámot 492 főre, az árbevételt pedig 2020-ra 27 milliárd forintra növeli. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvántartása szerint azonban a négy cégnek már a szerződés aláírásának évében 30,4 milliárd forint volt az értékesítés nettó árbevétele, és a szerződéskötéskor már 600 munkavállalót alkalmazott a csoport. Listájuk szerint egyedül a dunaújvárosi Takata volt az egyetlen, amely valóban új munkahelyeket teremtett a pénzből.

Kérdés persze, hogy mihez képest kell számolni az új munkahelyeket. Az egyedi kormánydöntésekről szóló 2014-es kormányrendelet szerint az újonnan létesülő munkahelyeket nem a támogatáshoz képest kell számítani, hanem a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagos statisztikai létszámához. Erre cikkünk megjelenése után a Külgazdasági és Külügyminisztérium is felhívta a figyelmünket. A tárca kiemelte: hibás és téves minden olyan megközelítés, amely a szerződés aláírásának időpontjához képest kéri számon a megteremtett munkahelyeket és beruházási költségeket.

A Magyar Nemzet szerint az is kérdés, ellenőrizte-e valamelyik hatóság azt, hogy a cégek által megadott adatok előrelépést jelentenek-e. A dokumentáció megszerzése érdekében a Transparency International jogvédő szervezettel közérdekűadat-igénylési pert indított a lap.