Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Továbbra is arra panaszkodnak a Veszprém megyei Királyszentistván határában felépített hulladéklerakó környékén élők, hogy a folyamatos bűz miatt nem tudnak normálisan élni. A környéken terjengő savanykás szagtól nemcsak a helyiek, hanem a papkesziek, a vilonyaiak, a litériek, sőt, a balatonfűzfőiek is szenvednek – derül ki a pénteki Magyar Nemzetből.
A depóniát nyolcmilliárd forintért, főként uniós támogatásból építették, 2010-ben adták át, és akkor azt ígérték a helyieknek: olyan technológiát alkalmaznak, amelynek köszönhetően nem lesz "szaghatás", illetve bűz már csak a távolság miatt sem érezhető majd. Ehhez képest a környéken élők folyamatos savanykás szagra panaszkodnak, ami arra utal, hogy a telep nem úgy működik, ahogy ígérték.
Egyesek szerint a depóniára időnként válogatás nélkül kerül mindenféle szemét, és ez okozhatja a bűzt. A telep egyik volt dolgozója a lapnak azt mondta: délután négy óra körül a válogatócsarnok általában megtelik, és ezután már szelektálás nélkül hordják ki a hulladékot, amiben ételmaradék, gumi is lehet.
A depóniát működtető Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. még azt sem hajlandó elismerni, hogy a bűz a lerakóból jön. Volt dolgozójuk szavahihetősége pedig szerintük megkérdőjelezhető. Azt elismerték, hogy az elmúlt időszakban megnövekedett a szemét mennyisége, három műszakban dolgoznak a kezelésén. Emellett például lomtalanításkor tényleg előfordul, hogy válogatás nélkül kerül hulladék a lerakóba.
A hatóságok többször találtak már különböző szabálytalanságokat a lerakóban, ezek miatt több eljárást indítottak, de a működtetők néhány százezer forintos bírsággal mindig megússzák. Utóbbiak azzal is védekeznek, hogy a hatóság megállapításai többször nem emelkedtek jogerőre.
