Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az előzetes adatok szerint tavaly 34,3 százalékra emelkedett az adóbevételnek a GDP-hez viszonyított aránya az OECD-országok átlagában, ami 1965 óta a legmagasabb érték.
Húsz tagállamban nőtt, tizenháromban pedig csökkent ez az arány. További két ország, Ausztrália és Japán, még nem szolgáltatott adatokat a tavalyi évről.
Tavaly Dániában (45,9 százalék), Franciaországban (45,3 százalék) és Belgiumban (44,2 százalék) volt a legmagasabb a GDP-arányos összadóbevétel, a legalacsonyabb pedig Mexikóban (17,2 százalék) Chilében (20,4 százalék) és Írországban (23,0 százalék).
Magyarország a lista első negyedébe, a 8. helyre került, a 2015-ben mért 39,01 százalékról tavaly 39,41 százalékra nőtt a GDP-arányos összadóbevétel. Az első hét ország mindegyikében 42 százalék fölött áll ez a mutató.
Tavaly a legnagyobb mértékben, 2,2 százalékponttal, Görögországban, illetve 1,5 százalékponttal, Hollandiában emelkedett a GDP-arányos összadóbevétel, míg a legnagyobb csökkenést, 1-1 százalékpontot, Ausztriában és Új-Zélandon mérték.
A statisztika azt mutatja, hogy átlagban az OECD-országok adóbevételeiben emelkedik a személyi jövedelemadó (szja) aránya, míg a társadalombiztosítási (tb) járulékoké és az általános forgalmi adóé (áfa) csökkent.
A vállalatok által fizetett társasági adó részesedése, amely a pénzügyi világválság idején jelentősen csökkent, továbbra is alacsony.
Magyarországon 2015-ben a személyi jövedelemadó aránya 13,7 százalékot, a tb-járulékoké 32,4 százalékot, az áfáé 24,9 százalékot, a társasági adóé pedig 4,6 százalékot tett ki.
