Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Tavaly 40,0 százalékra nőtt az adóbevételek bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya az Európai Unió tagállamainak átlagában a 2015-ben mért 39,7 százalékról – közölte az Eurostat.
Az euróövezet 19 országában 41,2 százalékról 41,3 százalékra emelkedett ez az arány.
A 28 országot tömörítő Európai Unióban 2010-ben 38,4, 2006-ban pedig 39,0 százalékon, míg az euróövezetben ugyanekkor 39,2, illetve 39,9 százalékon állt a GDP-arányos összadóbevétel.
A legmagasabb, 47,6 százalékos arányt tavaly Franciaországban mérték, majd Dánia (47,3 százalék), Belgium (46,8 százalék), Svédország (44,6 százalék), Finnország (44,3 százalék), Ausztria és Olaszország (42,9 százalék), valamint Görögország (42,1 százalék) következik.
A lista alján áll Írország 23,8 százalékkal, majd Románia (26,0), Bulgária (29,0), Litvánia (30,2), Lettország (31,6) és Szlovákia (32,4) jön a sorban.
Magyarország a 11. helyre került, a 2015-ben mért 38,4 százalékról tavaly 39,6 százalékra nőtt a GDP-arányos összadóbevétel. Az első kilenc ország mindegyikében 42 százalék fölött áll ez a mutató.
Tavaly a legnagyobb mértékben, 2,3 százalékponttal, Görögországban, illetve 1,5 százalékponttal, Hollandiában emelkedett a GDP-arányos összadóbevétel, míg a legnagyobb csökkenést, 2 százalékpontot Romániában, 0,9 százalékpontot Ausztriában és 0,8 százalékpontot Belgiumban mérték.
Az Európai Unió adóbevételeinek legnagyobb része, GDP-arányosan 13,6 százalék, a termelésre és az importra kivetett adókból származott, ezt követik szorosan (13,3 százalék) a társadalombiztosítási járulékok, majd a jövedelmi és vagyonadók (13,0 százalék).
