Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Bruno Dalles, a Tracfin igazgatója kiemelte, hogy jelenleg is 150-200 közel-keleti, főleg török, libanoni és jordániai bank „dolgozik be” az ISIS-nek, vagyis az Iszlám Államnak. A katonai vereségek következtében a „kalifátus” korábbi, hadizsákmánynak tekinthető jövedelem forrásai vagy eldugultak, vagy nagyon beszűkültek. Az ISIS tündöklése csúcspontján dollár milliárdokat kaszált évente. A bevételek kb. negyven százaléka az elfoglalt olajkutakból kitermelt olaj értékesítésből jött. További negyven százalékot jelentettek az egyéb hadi zsákmányok, ezek közül az elfoglalt területek lakosságára kivetett adó volt a legfontosabb. 20 százalék jött még túszejtésből, az emberi szervekkel és a droggal folytatott kereskedelemből, továbbá az elfoglalt városok műkincseinek értékesítéséből. A legnagyobb egyszeri hadi zsákmányt 2014 júniusában szerezték, amikor 430 millió dollár készpénzt raboltak el az iraki központi bankból.
Pillanatnyilag, hangsúlyozza a francia jelentés, hadizsákmányból már nincs befolyó pénz. De az eddig megszerzett jövedelem is valóságos pénzhegy. És innentől jön a lényeg. Az ISIS jelenleg remekül forgatja, méghozzá nagy haszonnal, eddig összerabolt pénzét. A Tracfin jelentése szerint 150-200 közel-keleti bank működik együtt az ISIS-szel.
Az egyik nagy biznisz a tőzsdei spekuláció. Havonta kb. húszmillió dollár jut el Irakból jordániai bankokba, amelyek teljesen legális tőzsdei ügyleteket folytatnak. Aztán, a nyereséget visszaforgatják az Iszlám Állam „pénztárnokaihoz”. Ezeknek a tranzakcióknak csak egy kis része zajlik a látható bakrendszeren keresztül, persze ott is álcázva. De a lényeg: csak Irakban 140 hagyományos pénzváltó és tranzakciós ügynökség működik. Ezekben a „Hawalákban”, az évszázados tradíciók, a személyi és családi összefonódás alapján kézfogással szentesítik az ügyletet és nem elektronikus aláírással. Egy ilyen tranzakció viszonylag kis összegű, de évente rengeteg ilyen ügylet zajlik, amelyek láthatatlanok a hatóságok számára, és végül is milliárdos nagyságrendet tesznek ki. Ebbe a bizniszbe az ISIS az ellenfeleit, a síitákat és a kurdokat is bevonta, persze megfelelő mennyiségű korrupciós pénzzel – írja a Le Figaro.
Ezekről a gyanús ügyletekről már korábban brit hivatalos pénzintézetek is tettek közzé információkat, amelyek az angol sajtóban is megjelentek. A terrorizmus és a pénzmosás nemzetközi finanszírozásáról szóló friss jelentésében a francia Tracfin megerősíti ezeket a híreket. Továbbá megemlíti: az ISIS-t ma is finanszírozzák kamu jótékonysági és kulturális szervezeteken keresztül. Az adományozók homályban maradnak, de az utóbbi évek vizsgálatai alapján tudható, hogy a nagylelkű donorok egy része a szaúd-arábiai királyi családhoz tartozik.
Támogatják anyagilag az Iszlám Államot olyan dúsgazdag más Öböl-menti, jordániai vagy libanoni személyiségek is, akik hivatalosan elítélik a terrorizmust. Akárcsak az említett országok kormányai. Most már csak az a kérdés, tehet-e valamit a legális politikai és pénzügyi világ a terrort finanszírozó pénzcsapok elzárásáért. Valamit biztos, de kis kapuk, „kis csapok” mindig maradnak, amelyekből elég pénz csurog ki újabb gyilkos merényletek finanszírozására.
