Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
„Ha részt akarunk venni például Kínában egy infotechnológiai vásáron, csak egy telefonomba kerül, és ott vagyunk” – jelzi önmaga fontosságát Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó. Új projektjéről kérdeztük, s ő kifejtette: a milánói expójelenlét járulékos hasznaként rengeteg üzletemberrel, tudóssal, nemzetközi vásárszervezővel ismerkedett össze. „Nemzeti ügy, hogy ezt a páratlan networköt kamatoztassuk” – mondja.
A költőből lett politikusban bizonyára jelentős izgalmakat keltett az új közeg, amiben egy esztendeig volt szerencséje forogni, kommentálja Szőcs szavait egy vásárszervező szakember, aki szerint egy-egy világkiállítás kapcsán valóban több száz névjegy beszerezhető, ám különbséget kell tenni udvariassági gesztus és valós szakmai nexus között. Azt nem tudjuk, hogy Szőcs képes-e erre, azt viszont kétségtelenül sikerült elérnie, hogy a kormány 400 millió forintot adjon új hobbijára. Pontosabban az általa (is) vezetett – a milánói expó magyar jelenlétének levezénylésében gyakorlatot szerzett – Kárpátok-Alpok Zrt.-nek. A tavalyi évet csaknem 1 milliárdos veszteséggel záró állami cég azt a feladatot kapta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen az év végéig készítse elő az „Ablak Magyarországra 2020-ig program” stratégiájáról szóló kormány-előterjesztést, amely kiterjed a „találmányok piacra jutásában érintett intézmények rendszerének, együttműködésének, szinergiájának vizsgálatára” is.
Szőcs számos partnerre tett szert, de neveket egyelőre nem akar elárulni. A startupokat istápoló, korábban állami – ma is jelentős állami támogatással, de magáncégként működő – Design Terminál igazgatója, Böszörményi Nagy Gergely és a tisztán piaci alapon működő CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ Nonprofit Kft. igazgatója, Somogyi Miklós mindenesetre tőlünk hallott először a kezdeményezésről. Szőcs szerint 10-20 szakembert vennének fel állományba, és mintegy tucatnyi jeles magyar tudóssal, szakértővel kötnének együttműködési szerződést. „Vizsga előtt állunk, egy évünk van, hogy felépítsük a rendszert, ha kiderül, hogy működésképtelen, vagy mások jobban csinálják, akkor vége ennek a kísérletnek” – ami még szerinte sem nélkülöz némi „romantikus elemet”. Ha év végén legalább elégségesre vizsgázik a miniszterelnökkel és feleségével szoros barátságban lévő költő, a program három évre kapna zöld utat, s ennyi időre jelentene jövedelmet és nemes elfoglaltságot az ötletgazdának.
Szőcs Géza és Bogányi Gergely a milánói magyar pavilon mögött. Irányváltás
Kiss-Kuntler Árpád
Innováció, kutatás-fejlesztés, startupok támogatása általában pályázati rendszerben történik. Még így is nagy a visszaélés veszélye, elég csak a 124 milliárdos Jeremie-programra gondolni. Hiszen ezen a terepen jó, ha száz projektre jut egy sikertörténet. Szőcsék pedig nem elsősorban pályázatokban gondolkodnak. Megalakulásuk hírére is tucatjával jelentkeztek azok a feltalálók, akiknek az eddigi struktúrában nem sikerült boldogulniuk, állítja. Konkrét példákat itt sem említ, de hangsúlyozza, hogy nem ő maga döntene egy-egy projekt támogatásáról, hanem a cég megkeresné hozzá a szakértőket. Ebben számítana „a világ számos egyetemén, kutatóintézetében dolgozó magyar tudósokra”, de várja az ötleteiket, megvalósítható találmányaikat is, „akár Kézdivásárhelyről, Pozsonyból vagy Buenos Airesből”.
A Kárpátok-Alpok Zrt. összegyűjtené az ötleteket, értékelné azokat, segítene a szabadalmi védelemben, a gyártásban, és végül az értékesítésben is. „Professzionalitással és transzparens működéssel segítenék a találmányok útját” – mondja Szőcs, támogatásra azonban nem nagyon futja a 400 millióból. A politikus szerint legfeljebb 5–10 millió forinttal tudnak segíteni egy-egy ötletet, ám igyekeznek majd állami vagy piaci forrásokhoz juttatni az ötletgazdákat. Piaci szereplők szerint egyébként csak évek alatt, nagy szakértelemmel és jóval nagyobb összegből lehet felépíteni egy hasonló ügynökséget.
Szőcs maga sem tagadja, hogy nehezen sikerült elfogadtatni ötletét és személyét a kormánnyal. Somogyi Miklós szerint abban szinte mindenki egyetért, hogy ráférne az országra egy valódi innovációs ügynökség, a Pálinkás József vezette Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt szinte senki nem tartja alkalmasnak erre a feladatra. Benzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának korábbi vezetője, akinek rálátása van Szőcs projektjére, azt mondja, valóban vannak olyan feltalálók, akik nem boldogulnak a jelenlegi struktúrában, de feltűnnek egy világkiállítás kapcsán. A Szőcsnél Milánóban összegyűlt dossziékban is vannak szerinte figyelemre méltó ötletek. Azt is jó iránynak tartja, hogy a kezdeményezés Kárpát-medence-szintű, az innováció terén ugyanis a határon túli magyarokat eddig nem sikerült hatékonyan Budapest felé vonzani. Szőcs jelenlegi csapatában is vannak szerinte jelentős szakemberek, például a nemzetközi hírű Anisits Ferenc gépészmérnök, aki komoly eredményeket ért el a dízelmotorok fejlesztése terén.
Szőcs is tagja volt annak a grémiumnak, mely a Bogányi Gergely-féle csodazongora állami támogatását ajánlotta. A milánói expó magyar pavilonjában ez a hangszer jelentette a honi innovációt. A projektről azonban a legnagyobb jóindulattal sem mondható el, hogy sikeres lenne, leginkább a magyar kormány érdeklődik iránta. Nem túl erős referencia ez egy startupokat menedzselő cégnek, nem beszélve a pavilon körüli botrányokról, szervezési anomáliákról, a költségek elszabadulásáról, a pavilon utóhasznosításának kalandjairól. Szőcs szerint azonban az ellenzéki sajtó gyakran igazságtalan volt a magyar pavilonnal kapcsolatban. Azt például szalagcímekkel hozták, hogy nem lehet kürtőskalácsot kapni, de amikor megoldották az árusítást, és hosszú sorok kígyóztak a pult előtt, arról hallgattak.
HAMVAY PÉTER
hamvay.peter@hvg.hu
