Szerző:
Csaknem félmilliárd forintot költött el eddig a Matolcsy György vezette jegybank a legalábbis megkérdőjelezhető indokoltságú külföldi irodák megnyitására. És még nincs vége: Európa után szeptember elsejétől New Yorkban működik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb irodája. „Ezáltal az MNB-nek közvetlen kapcsolata lesz a világ egyik pénzügyi és innovációs központjával” – szól a hangzatos indoklás.
Manhattanben, a Brown Brothers Harriman felhőkarcolóban egyelőre egy irodavezető és egy vezető szakmai titkár dolgozik – derül ki az MNB közérdekű adatigénylésünkre adott válaszából. Fő feladatuk az lesz, hogy erősítsék a kapcsolatokat a Federal Reserve System tagbankjaival, elsősorban a New York-ival: „mivel a Fed monetáris politikájára, annak esetleges szigorítására vonatkozó bármilyen, első kézből és nem az írott médiumokból szerzett információ alapvetően befolyásolhatja a nemzetközi és természetesen a magyar pénzügypolitikai és gazdaságpolitikai döntéseket”.
Az MNB közlése szerint a New York-i irodát június elseje óta bérlik, havi nettó 9895 dollárért (azaz 2,5 millió forintért), a bérleti szerződés 2019. május 31-éig szól. Hamarosan Buenos Airesben is hasonló iroda nyílik, bár még nem tudni, hogy pontosan mikor, de egy irodavezető már ott is munkába állt.
Az, hogy az MNB külföldön terjeszkedik, voltaképpen véletlenül derült ki 2014-ben, azok után, hogy a jegybank a honlapján hirdette meg az irodavezetői, elemzői állásokat. E szerint az ideális jelölt „monetáris elemző és kutatási munkát végez, és erősíti az MNB kapcsolatát a világ vezető jegybankjaival”. A jegybank egyébként – érvelnek Matolcsyék – már korábban is fenntartott hét külföldi irodát. Ez valóban így volt a hetvenes évektől, ám ezeket a rendszerváltást követően, a kilencvenes évek első felében sorra bezárták. Az akkori irodákat pénzpiaci központokban nyitották (Tokióban, Frankfurtban, New Yorkban, Párizsban, Zürichben, Londonban és Bejrútban), és a fő feladatuk az államadósság-finanszírozás volt.
Azóta sok minden megváltozott, különösképpen az MNB feladata. Hamburg soha nem számított pénzügyi központnak, a Matolcsy vezette MNB mégis éppen ott nyitotta meg 2015. július 15-én az első külföldi irodáját, nem kevesebb céllal, mint hogy „a magyar jegybankot és a bankban folyó elemző munkát bekapcsolja a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, illetve erősítse a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködést”. A feladat kis létszámú (2–4 fős), az adott régióban munkatapasztalattal bíró, a térség gazdasági, pénzügyi viszonyait jól ismerő szakembergárdáé. A hamburgi és a párizsi iroda 2015 nyarán, a római 2016 januárjában nyílt meg.
Szakmailag nehezen védhető, ráadásul drága is a jegybank külföldi kalandja. A legolcsóbb a hamburgi iroda fenntartása: havi bérleti díja 6494 euró, azaz csaknem kétmillió forint, ami nem kevés egy mindössze 55 négyzetméteres irodáért. Havonta 8988 eurót, 2,7 milliót fizet az MNB a legdrágább, a párizsi Avenue de l'Operá-n lévő, mindössze 31,5 négyzetméteres iroda után. A 49 négyzetméteres római irodáért pedig havonta 6575 eurót, szintén csaknem 2 millió forintot. A bérleti díjak az MNB magyarázata szerint csak az üres irodákkal szemben tűnhetnek túlárazottnak. Azok ugyanis a rezsi-, az átépítési és szerelési költségeket, valamint a biztonsági rendszer díját is tartalmazzák.
Mindemellett havonta súlyos milliók mennek el a fizetésekre. A kint dolgozó, a fizetési rangsor végén szereplő adminisztrátor is nettó 483 ezer forintot keres. Az irodavezetők és a vezető nemzetközi tanácsadók átlagosan havi nettó 2534 eurót (773 ezer forintot), míg az elemzők átlagosan havi nettó 2281 eurót (696 ezer forintot) keresnek. A külszolgálatban dolgozó munkavállalók is jogosultak az éves 495 ezer forintnyi, választható béren kívüli juttatásra.
S mindezt miért? – erre a kérdésre sem tud elfogadható magyarázatot adni a jegybank. Homályos válasza szerint az irodák feladatai elsősorban az adott célország és régió gazdasági, pénzügyi folyamatainak figyelemmel kísérése, illetve a jegybanki kapcsolattartás elősegítése. Elemző, kutatási tevékenységük során kapcsolatot alakítanak ki a helyi felsőoktatási intézményekkel, illetve erősítik az együttműködést az MNB és a helyi pénzügyi és jegybanki világgal, szakmai szervezetekkel. S állítólag már hasznot is hoztak: „Az ilyen élő közvetlen szakmai kapcsolatok, amiket az irodák munkatársai kialakítanak a helyi intézményekkel, szakmai szervezetekkel, az MNB munkája során több területen és formában hasznosulnak.” Az MNB által hasznosnak minősített és a HVG-nek megküldött szakmai anyagok – például a jegybankelnökökről vagy éppen az amerikai elnökválasztásról – többsége kimerül a helyi sajtófigyelésben.