Októberben lezárulhat az MNB jóléti szolgáltatásait nyújtó cég beolvasztása abba az ingatlanos vállalatba, amelynek az értékcsökkenése miatt Varga Mihály jegybankelnök feljelentést tett. Ám a költségek lefaragásával indokolt átszervezés púder csupán az egyre növekvő veszteségeken.
Az előző kormány az euróövezetből való kimaradást stratégiai kérdésnek tekintette, ami óriási hiba volt – véli Patai Mihály, az MNB korábbi alelnöke, aki nem szavazta meg, hogy a székházfelújítást végző „rablócsapat” költségkeretét utólag megduplázzák, mondván „gyakorlatilag nem csináltak semmit, majd újra kértek közel ötvenmilliárdot”.
A forint erősödése annyira gyorsan épült be az árakba, amire eddig még nem volt példa, az aszály és az energiaválság pedig a GDP-t csökkentheti, de az inflációban várhatóan nem okoz a 2022-es aszályhoz fogható károkat – véli a jegybank.
Hét embert hallgattak ki annak kapcsán, hogy az MNB nyomást gyakorolt-e az Erste Bankra annak érdekében, hogy váljanak meg Simor Andrástól.
Simor András szerint az a kérdés, hogy adott-e valaki utasítást az Erste megfenyegetésére.
A szövetkezet hitelességét nyilván nem növeli, hogy honlapján egy olyan kincstárról értekezik, amely a Szovjetunió államkincstárának feladatait látja el.
Hivatali visszaélés miatt folyik eljárás a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke ellen, Matolcsy Györgyöt gyanúsítottként hallgatták ki kedden. Az ügyészség kezdeményezte Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését. A miniszterelnök este a Polt-féle ügyészség utolsó szánalmas kísérletének minősítette, hogy az ügyészség Hankó Balázs és Seszták Miklós mellett az ő mentelmi jogát is kikérte, ugyanakkor kész a bíróság elé állni. Folytatódik a huzavona a legfőbb ügyész személye körül. Megszavazta a parlament, hogy a javítóintézeteket a gyermekvédelemhez csatolják. Az Országgyűlés Polyák Gábort választotta a Médiatanács elnökének. Kezdje a napot a HVG hírpodcastjával!
Hivatali visszaélés miatt folyik eljárás a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke ellen.
Az alapkamat marad 5,5 százalékon, vége a júniusban indított kamatcsökkentési ciklusnak. A jelek szerint a jegybank monetáris tanácsa az óvatosságra voksol a romló külső körülmények közepette.
A volt jegybankelnök nem tud semmit, nem volt ott, és utasítást sem adott az Erste megzsarolására. De elképzelhetetlennek tartja, hogy ilyesmi megtörtént volna.
Az ügyészség, a rendőrség és parlamenti vizsgálóbizottság kutakodik az MNB ügyei körül, a növekedési kötvényprogram visszásságai viszont mára elhalványultak, Pedig Matolcsy György ezzel is súlyos veszteséget okozott a jegybanknak, és a Scope egymás után minősíti le a NER-közeli kibocsátókat, amivel újabb százmilliárdos csontvázak esnek ki a szekrényből.
Balatoni ingatlanjai gyors eladásával csökkenthetné a Matolcsy-időkből örökölt veszteségeit a jegybank, ámde a Tisza kiállt a tópart megmentéséért a köz javára. A kettő egyszerre aligha lehetséges.
A Magyar Nemzeti Bank először azzal érvelt, hogy nem költségvetési szerv.
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója
Pláne, hogy ez az új 2026-os évjáratú ezres, amin már Varga Mihály aláírása szerepel, de még nincs hivatalos forgalomban.
Matolcsy Györgyöt zavarta, hogy neki tulajdonítják az „elvesztette közpénz jellegét” szállóigét, ezért felkutatta, honnan származik.
Jelentős túlárazásokat és terven felüli értékcsökkenéseket talált az MNB vizsgálata több ingatlan esetében is.
Érdemi munka az első órában még nem folyt.
Két órával az MNB-vizsgálóbizottság első ülése előtt Csőszi Attila elnök elmondta, milyen munka áll előttük, és ehhez milyen jogkörei vannak.
Elmondta a jegybankelnök, miért döntöttek az újabb kamatcsökkentés mellett, mi várhat a magyar gazdaságra, de megkérdezték arról is, számít-e arra, hogy kikerül még gyanús ügy Matolcsy György elnöksége idejéből.
