Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Vétót emelt kedden Rumen Radev bolgár államfő a decemberben elfogadott korrupcióellenes törvény ellen, arra hivatkozva, hogy az új szabályozás nem teszi lehetővé a korrupciós hálózatok hatékony felderítését.
A törvényhozásban megszavazott törvény értelmében több meglévő, pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló hatóságot vonnának össze egy új korrupcióellenes hivatalban, amely a tervek szerint erélyesebben lépne fel a magas állami pozíciókat betöltő gyanús személyek ellen.
Az elfogadott jogszabály nem hoz létre megfelelő jogi alapot a korrupció felszámolására, sőt, még nehezíti is az ellene folytatott küzdelmet – vélte Radev a vétóval kapcsolatban kiadott közleményében.
A január 1-je óta az Európai Unió soros elnökségét betöltő Bulgária uniós csatlakozása óta csekély eredményt tudott felmutatni a korrupció és a szervezett bűnözés felszámolása terén. Az Európai Bizottság több alkalommal is elítélte Szófiát amiatt, hogy nem vonja felelősségre a korrupcióval gyanúsítható állami tisztségviselőket.
Bulgáriát a Transparency International nemzetközi civil szervezet tavaly a 76. helyre sorolta a világ legkorruptabb országainak listáján, ez a legrosszabb helyezés az Európai Unióban, illetve az egyik legrosszabb összeurópai szinten.
Nemcsak a bolgár államfő, hanem elemzők is kételkednek az új korrupcióellenes törvény hatékonyságában, mert az új hivatal vezetőit a parlament nevezné ki, ami megkérdőjelezheti az irányító testület teljes függetlenségét, és felveti annak kockázatát, hogy a hatalmon lévők ellenfeleik ellen használhatják fel a hivatalt.
Az elnöki vétó után a törvény ismét visszakerül lehetséges módosító javaslatokkal a parlament elé, de a törvényhozóknak lehetőségük van arra, hogy figyelmen kívül hagyják Radev kifogásait, és az államfő ebben az esetben kénytelen lesz változatlan formában mégis aláírni a jogszabályt.
