Merthogy Dél-Koreában, mint sok más ázsiai országban, a kutyahús fenséges, ünnepi csemege. Még idén is egymillió kutyát ettek meg Dél-Koreában. De az idők változnak. Ma már az ötven milliós országban 10 millió embernek van házi kedvence, például macskája, de főleg kutyája. Innentől már más a képlet. Erre persze rátesz egy jó nagy lapáttal az amerikai központú állatvédő szervezet, a Human Society International (HSI), amely a kutyahús fogyasztása ellen kampányol, és e cél érdekében komoly pénzeket is mozgósít. A HSI megállapodott Kim Young-Hwannal: a még meglévő kutyáit „adoptáltatja”, azaz gazdákat, akár külföldieket is keres nekik, és véglegesen befejezi húskutya bizniszt.

Hogy ezért mennyit kap?

A megállapodás részletei titkosak, de azt tudni lehet, hogy a kutya-örökbefogadási bizniszben százezer dollárok forognak. Egyébként Kim a 10. dél-koreai tenyésztő az utóbbi három évben, aki feladta ezt a hagyományos üzletágat. A friss közvélemény-kutatások szerint a dél-koreaiak 70 százaléka már nem eszik kutyahúst. De a megkérdezettek negyven százaléka nem tiltaná e húsfajta fogyasztását, viszont „humánusabb” kutyatartási és vágóhídi körülményeket tartana indokoltnak.

Az egyik nagy dél-koreai egyetem táplálkozási szakértője elmondta az AFP-nek: a sertéseket, a marhákat, a bárányokat vagy a nyulakat ugyanolyan barbár körülmények között nevelik, tartják, majd vágják le, mint a kutyákat. Csak a világszerte elterjedt sertést, marhát, bárányt vagy szárnyasokat tenyésztő szektor sokkal nagyobb lobbierővel rendelkezik, mint az ázsiai kutyahústermelők. Emellett a társadalom változó értékrendje is a kutyahús fogyasztásának csökkentését és előbb-utóbb, kategorikus tiltását eredményezi majd. Hongkongban például fél éve betiltották a kutyahús fogyasztását. De a nagy, „népi Kínában” még mindig óriási tömegeket vonzó gasztronómiai esemény Yulin városában az évente megrendezett kutyahúsfesztivál.