A Pénzcentrum gyűjtése alapján a távhővel ellátott települések száma 2016-ban megközelítette a százat, az érintett háztartásoké pedig meghaladta a hatszázötvenezret. Az energiahordozó felhasználásának szerkezete nem változott jelentősen az elmúlt években, az összes tüzelőhő-felhasználás 70 százalékát a földgáz teszi ki, míg például a biomassza, hasonlóan a 2015-ös adatokhoz, 2016-ban is 15 százalékos részesedéssel bírt.

Az árakról a Pénzcentrum azt írja, hogy a legtöbb településen és szolgáltatónál a légtérfogat alapú alapdíj és a gigajoule alapú fűtési vagy HMV hődíj szerepelt a lap által megkapott listában, így leginkább ezeket rangsorolták.

A távfűtési alapdíj Nagyatádon, Putnokon és Záhonyban a legdrágább, míg Szarvason, Pornóapátiban és Ajkán a legolcsóbb. Szarvason ráadásul annyira olcsó az alapdíj, hogy egészen pontosan nulla, viszont Nagyatádon például 47-szer többet kell fizetnie valakinek légtérfogat alapú alapdíjra, mint Pornóapátiban.

A főváros két távhő-szolgáltatójával is képviselteti magát a legolcsóbb 10-ben, ami azért érdekes, mert bár a legdrágább 10-ben nincs budapesti, a tizenkettedik, illetve tizenharmadik helyet azért mégiscsak viszik a Veolia Energia Magyarország Zrt. és a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. által. Előbbinél ugyanis 384, utóbbinál 388 forintba kerül az alapdíj. Ajka egyik szolgáltatója (Bakony Erőmű Zrt.) a legolcsóbbak, míg másik vállalkozása (PRIMER Ajkai Távhőszolgáltatási Kft.) a legdrágábbak között szerepel.

Egerben drága az alapdíj, 389 forint, Székesfehérváron 340 forint, Kecskeméten 203, Szombathelyen 230. Egyéb távhővel kapcsolatos érdekességekért kattintson a Pénzcentrum oldalára.