Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Azonnali hatállyal befagyasztotta az Európai Központi Bank (EKB) a pénzmosási botrányba keveredett lett ABLV-bank kifizetéseit. Az euróövezeti jegybank most először élt ezzel a 2014 óta meglévő jogával. A befagyasztás meghatározatlan időre szól.
A frankfurti szervezet azzal indokolta a fizetési moratóriumot, hogy az utóbbi napokban jelentősen romlott a bank pénzügyi helyzete. Az amerikai pénzügyminisztérium a múlt héten azzal vádolta meg Lettország harmadik legnagyobb bankját, hogy közreműködött abban, ügyfelei kijátsszák az ENSZ Észak-Korea elleni szankcióit, továbbá kapcsolata van Észak-Korea fegyverfejlesztési programjával.
Az ABLV mérlegfőösszege a múlt év utolsó negyedében mintegy 3,6 milliárd euró volt. A lett FCMC bankfelügyelet a múlt hét végén kibocsátott közleményében még azt állította, hogy az ABLV tőke- és likviditási helyzete jó. A lett jegybank hétfőn viszont azt közölte, hogy 97,5 millió eurós likviditást biztosít a bank számára.
Ez néhány napon belül már a második botrány a lett bankrendszerben. A lett korrupció elleni hivatal (KNAB) szombaton letartóztatta Ilmars Rimsevicset, a lett központi bank elnökét, aki az EKB kormányzó tanácsának is tagja. Több lett vezető, köztük Maris Kucinskis miniszterelnök és a Dana Reizniece-Ozola pénzügyminiszter is lemondásra szólította fel az elnököt. Azt nem erősítették meg, hogy őrizetbe vételének köze lenne az ABLV botrányához – írja a Bloomberg.
Ernests Bernis, az ABLV elnöke cáfolta az amerikai vádakat és úgy nyilatkozott: bankja tudatos lejáratókampány áldozata lett. Egy tavalyi vizsgálat során öt lettországi bankot bírságolt meg a helyi bankfelügyelet azért, mert nem bocsátottak rendelkezésre megfelelő információkat Észak-Koreához köthető tranzakciókkal kapcsolatban.
Rimsevics 2001 óta vezette a jegybankot, 2014 – a lett euró bevezetése óta – pedig az EKB igazgatótanácsának is a tagja.
