Az Európai Bizottság jóváhagyta a magyar „Monor, Monori” borfajtának az oltalom alatt álló eredetmegjelölések nyilvántartásába való bejegyzését. A „Monor, Monori” néven termelt borok fehér-, rozé- és vörösborok lehetnek. A fehér- és a rozéborok friss, üde jellegű, virágaromájú borok, míg a vörösekre inkább a gyümölcs-, illetve a fűszeraromák jellemzők – áll a bizottság közleményében.

Nemzetközi és hagyományos magyar borszőlőfajtákból – többek között a cabernet franc, a kékfrankos, a chardonnay és a hárslevelű fajtákból – előállított borokról van szó, melyeket Monor környékén, az ország középső részén termelnek. Ez a régió kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre, a hőmérséklet ugyanis az évszakoknak megfelelően alakul, szélsőséges hőmérséklet-ingadozás pedig nem tapasztalható. A régióban a szőlőtermesztés a XV. században, a területet borító kiterjedt erdőségek kiirtását követő szőlőtelepítések után kezdődött meg.

Ma a monori Strázsahegyen található Közép-Európa egyik legkiterjedtebb pincefaluja. A borvidékhez tartozik ezen kívül Monor, Monorierdő és Bénye településen a Száraz-hegy és a szomszédos Gombán a Harc-völgyi dűlők meghatározott területei.

A „Monor, Monori” elnevezés mellett több mint 1755 borfajta részesül oltalomban az Európai Unióban, és szerepel ennek megfelelően az oltalom alatt álló borok E-Bacchus adatbázisában. Magyarországról 74 borvidék termékei találhatók meg a regiszterben, a Monori a 75.