Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az Európai Központi Bank (EKB) azt követően szánta el magát a radikális lépésre, hogy az euró-zóna legkisebb tagjának számító Lettország harmadik legnagyobb hitelezője az EU-s hatóságok szerint nem lenne képes talpon maradni. Ahogy ugyanis elhangoztak az amerikai vádak, s a washingtoni pénzügyminisztérium bejelentette, hogy az ABLV Bankot elzárják a dollár forrásoktól, a betétesek megrohamozták a bankot, hogy kivegyék megtakarításaikat. Bár az ABLV vezetői közölték, hogy négy nap alatt 1,36 milliárd eurónyi friss hitelt kaptak, az EKB szerint a pénzintézetnek nincs elég likvid forrása ahhoz, hogy túlélje a válságot. Az EKB szerint az ABLV eltűnése nem fenyegeti Lettország pénzügyi stabilitását. A bezárásra ítélt bank vezetői tagadják a pénzmosási vádakat és azt állítják, az EKB politikai alapú döntést hozott.
Ilmars Rimsevics központi banki elnök is tagadja azokat a vádakat, amelyek szerint havi százezer eurós vesztegetési pénzt követelt volna a Norvik banktól. A Norvik vezetői előbb név nélkül jelentették fel Rimsevicset, majd egy lapinterjúban néven is nevezték a bankelnököt. Miközben a hatóságok két napra őrizetbe vették a bankelnököt, a kormány tagjai azt sugallják, az állítólagos vesztegetési ügy mögött olyanok állnak, akik le akarják járatni a balti köztársaság tekintélyét.
