Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Kilenc órakor hirdet ítéletet az Európai Bíróság két magyar ügyben, amelyeket a termőföld hasznosítására szóló haszonbérleti szerződések azonnali hatályú felbontása miatt indítottak. A magyarországi bejegyzésű, de német állampolgárok tulajdonában levő Segro Kft. és Günther Horváth osztrák állampolgár, illetve a Vas megyei kormányhivatal illetékes földhivatala közötti jogvitákat a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság terjesztette az uniós igazságszolgáltatási testület elé.
A haszonbérleti szerződéseket a földtörvény 2013 végén megszületett módosítása alapján mondták fel. Ez kimondta, hogy megszűnik minden olyan fennálló, határozatlan idejű vagy 2032 után lejáró haszonélvezeti jog, amelyet nem közeli hozzátartozók közötti szerződéssel alapítottak. A kormány célja ezzel az volt, hogy az úgynevezett zsebszerződéseket megszüntessék, mielőtt – 2014. május elsején – megszűnik az uniós állampolgárok földvásárlási moratóriuma. (A szerződések ugyanis éppen azért köttettek, hogy a moratórium lejárta után a földeket megvásárolhassák azok a magánszemélyek, akik jó ideje művelték.)
Az intézkedés első hallásra drasztikusnak tűnik – nem látta ezt másként az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka sem. Henrik Saugmandsgaard Øe tavaly május végén közölt előzetes indítványában aránytalannak és az uniós joggal – az Alapjogi Chartával – is ellentétesnek ítélte azt a magyar jogszabályt, amely a haszonélvezeti és használati jogok megszűnését eredményezte, ráadásul úgy, hogy az érintetteknek még lehetősége sem volt vagyoni kompenzációt kérni.
Azt is kiemelte indítványában a főtanácsnok:
„az alapügyben szereplő nemzeti intézkedések nem igazolhatók a magyar kormány által felhozott, a mezőgazdasági földterületek hasznosításához kapcsolódó közérdekű céllal”.
És elfogadta azt az érvet is, miszerint elképzelhető, hogy nem közeli hozzátartozók mezőgazdasági tevékenységre szerezték a földet, és azt sem lehet kizárni, hogy közeli hozzátartozókat spekulációs cél vezette.
A főtanácsnoki indítvány nem köti az Európai Bíróságot, ám az ítélet szinte mindig megegyezik azzal. Ha valóban jogellenesnek ítéli a luxemburgi testület a haszonbérleti szerződések megszüntetését eredményező magyar jogszabályt, akkor számtalan kártérítési pert indíthatnak a haszonbérletüktől megfosztott agrártermelők.
A zsebszerződések felbontása miatt az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, ez az ügy szintén az Európai Bíróság előtt van.
