Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A szövetségi kereskedelmi bizottság (FTC) fellépése további nyomást gyakorol Mark Zuckerbergre, a Facebook alapító-vezérigazgatójára, akitől az Egyesült Államok törvényhozásától kezdve az Európai Parlamentig mindenki felvilágosítást vár arra, hogy miként kezeli és védi felhasználóinak személyes adatait a vállalat. Ráadásul a reklámozók és a felhasználók körében is nő az elégedetlenség. A Pep Boys nevű autóalkatrész-kiskereskedő hétfőn visszavonta minden reklámját a Facebook felületéről, követve a Mozilla Alapítvány múlt heti döntését.
Ritkán fordul elő, hogy az FTC a nyilvánosság előtt megerősíti egy folyamatban lévő vizsgálat tényét, mielőtt panaszt emelne az adott ügyben. Kivételt csak a jelentős közérdekű esetek képeznek.
A New York-i tőzsdén napi mélypontján 6,51 százalékos mínuszban, 149,02 dolláron forgott a Facebook részvénye. Két órával nyitás után 155,01 dolláron, 2,75 százalékos veszteségben állt az árfolyam. Március 16-án, pénteken a botrány kipattanását megelőző utolsó kereskedési napon 185,09 dolláron, 0,67 százalékos pluszban zárt a részvény.
A másfél hete kirobbant botrány hátterében az áll, hogy a Cambridge Analytica nevű brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó cég több tízmillió Facebook-profilt használt fel a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban, azzal, hogy elvileg kihasználtak egy Facebook által nyitva hagyott kiskaput. Zuckerberg hosszú ideig tartó hallgatás után nyilatkozott először, bocsánatot nem kért, ugyanakkor azt mondta, szigorítások jönnek. A botrány később azzal tetőzött, hogy kiderült: a Facebook évek óta képes rálátni a felhasználók SMS-eire, adott esetben pedig a teljes híváslistát is nyomon követheti.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az Egyesült Államokban a lakosság kevesebb mint fele bízik abban, hogy a Facebook eleget tesz a személyes adatok védelmét szolgáló törvényeknek. Németországban pedig 60 százalék tart attól, hogy a Facebook és más közösségi hálók kedvezőtlen befolyást gyakorolnak a demokráciára.
