Az Orbán-kormány egyik konkrét vállalása a 40 százalékos reálbéremelése volt, Rogán Antal 2016-ban öt, Varga Mihály tavaly hat év alatt tartotta elérhetőnek a célt. A jegybank szerint viszont a következő években lassul a béremelkedési dinamika: a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 10,2 százalékkal (2018), 6,5 százalékkal (2019), illetve 6,4 százalékkal (2020) fog emelkedni, 2021-re még nincs adat.

Ha a következő években sem változnak az adó- és járulékszabályok, akkor 2017 és 2020 között 40,9 százalékkal emelkedhet a nettó átlagkereset. Eközben azonban az infláció is emelkedni kezd, mégpedig idén 2,5 százalékkal, majd a következő évben 2,9 illetve 3 százalékkal. Ezzel visszaosztva a reálkeresetek 26,8 százalékkal emelkednek, innen kellene egy év feltornászni a béreket a 40 százalékos célhoz. Ehhez a kifutó uniós pénzek, az építőipar lecsengése vagy a kiebrudalt multik biztosan nem járulnak érdemben hozzá.

Az Mfor elemzése szerint a kormány két dolgot tehet: csökkentheti az adókat, illetve emelheti a minimálbért. Varga Mihály szerint a kormány nem tett le arról, hogy egy számjegyű legyen az szja. Tavaly és idén is növelték a teljes munkaidőben adható legkisebb bér összegét, és minden évben meg kell állapodni róla a kormány és a munkaadók közös tárgyalási fórumán. A tapasztalatok szerint a minimálbéres intézkedések az egész bérskálára, tehát a magasabb bérekre is hatással vannak.

A költségvetés prognózisa szerint biztosra vehető, hogy 2021-ig meredek hiánycsökkentési ciklus kezdődik. Kérdés, képes lesz-e kisajtolni a béremelkedést magából a magyar gazdaság, vagy a Varga Mihály féle, 2022-23-as határidőre tolják ki a 40 százalékos cél elérését.