Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Most pedig van probléma bőven: alig fenyegette meg Trump rakétacsapással Szíriát, Oroszország libanoni nagykövete máris sietett közölni, lelövik az amerikai rakétákat. Sőt, válaszcsapást is mérhetnek a kilövőhelyekre. Ez nyílt katonai konfliktussal fenyeget az USA és Oroszország között. James Mattis amerikai hadügyminiszter sietett is gyorsan enyhíteni a feszültséget.
Ha ez nem lenne elég, akkor ott van még az amerikai-kínai kereskedelmi háború a globális gazdaság két óriása között. Ilyenkor a svájci frank erősödni szokott. A japán jen, amely szintén menedékhely lett a nehéz időkben, profitál is ebből, de a svájci frank nem.
Miért nem?
A globális pénzpiacon ma már a svájci frankot a nemzetközi tőkemozgás irányítja – állítják azok a szakértők, akiket a New York-i Bloomberg megkeresett. Eddig ez kedvezett Svájcnak, de a mostani amerikai-orosz konfliktus idején nem. Azért nem, mert az orosz oligarchák már nem bíznak Svájcban, és biztosabb helyre mentik a vagyonukat. Nemrég az Egyesült Államok közzétett egy listát azokról az orosz oligarchákról, akiknek nincs jövőjük Amerikában. Feketelistára kerültek, vagyonukat befagyasztották az Egyesült Államokban, ahova ezek után nem tehetik be a lábukat. Minthogy Putyin oligarchái be vannak kötve az FSZB-hez, az orosz titkosszolgálathoz, jól tudták, hogy mi készül. Egy magát megnevezni nem kívánó amerikai illetékes el is mondta, hogy nem nagyon maradt mit befagyasztani az oligarchák vagyonából, mert mindent időben elvittek Amerikából. De nem Svájcba. Az orosz oligarchák ugyanis attól tartanak, hogy az USA ott is utánuk nyúlhat. Más, biztosabb helyet kerestek vagyonuknak. Sőt, eladtak sokat abból is, amit eddig Svájcban tartottak.
Biztos, hogy az USA-ból már kitiltott és a későbbi kitiltástól tartó orosz oligarchák pénzügyi manipulációi állnak a svájci frank gyengélkedése mögött? Nyilvánvalóan nemcsak erről van szó, de az amerikai gazdasági lapok gyakran utalnak rá, hogy Putyin két kedvenc oligarchája: Aliser Uszmanov és Roman Abramovics is szerepelt eredetileg a feketelistán, de ők valahogy megúszták. Eddig. Minden bizonnyal ők is félnek, hiszen manapság Putyin barátjának lenni nem a legjobb ajánlólevél az Egyesült Államokban, az Európai Unióban vagy épp Svájcban.
Jó példa erre a Sulzer svájci gépgyár részvényeinek ügye. Amint megjelent az orosz oligarchák legújabb feketelistája az Egyesült Államokban, rögtön mélyrepülésbe kezdtek a cég részvényei – a jó orosz kapcsolatok miatt. Mindenki úgy tudta, hogy Putyin kedvenc oligarchái alaposan bevásároltak a Sulzer részvényeiből. A svájci cég vezérkara roppant gyorsan reagált, kiadtak egy nyilatkozatot, mely szerint az amerikai feketelistán szereplő orosz oligarchának, Viktor Vekszelbergnek nincs egyetlen Sulzer-részvénye sem. A tőzsde pillanatok alatt kisebb csodát produkált, a Sulzer részvények 21 éves csúcsra röppentek, mert kiderült, a svájci cégnek nincs köze Putyin Oroszországához.
