A felújítási programra 3,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert a tokaji székhelyű Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. konzorciumi partnereivel a Széchenyi 2020 programból. Egységes képet kap a tokaji sétálóutca, ezen belül 19 főutcai ház homlokzatának rekonstrukciója, valamint az óvárosi parti sétány fejlesztése is megtörténik – írta az MTI. Szintén megújul az egykori mezőváros - ma község - Mád belvárosi arculata, a Borsay-kastély kertje közösségi térré alakul, a Sichermann-ház pedig interaktív kiállítással bővül. A projekt részét képezi a tállyai Mailloth-kastély belsőépítészeti átalakítása, a kastélykert rendezése és a tolcsvai Rákóczi-kastély fejlesztése. A vallási értékmegőrzés keretében megújul a tállyai evangélikus templom, a bodrogkeresztúri római katolikus templom és a csodarabbi háza.   

A fejlesztéssorozat a borászati védett épített örökség megőrzését, turisztikai funkcióbővítését is szolgálja, többek között a tolcsvai Rákóczi-pince, a tarcali Rákóczi-szüretelőház és a sátoraljaújhelyi Ungvári pincesor környezetének helyreállítása által. A kft. konzorciumi partnereiként önkormányzatok, valamint borászati- és egyházi szervezetek vesznek részt a programban. A beruházásoktól azt várják, hogy néhány éven belül közel nyolcvanezerrel nő a látogatók éves száma a világörökségi helyszíneken.

Nemrég az állam  ingatlanok sokaságára jegyzett be elővásárlási jogot Tokaj-Hegyalján. Több pincetulajdonos is olyan levelet kapott, amelyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal sátoraljaújhelyi járási hivatala arról értesítette őket, hogy a világörökségi törvény alapján az ingatlanukra bejegyezték a Magyar Állam elővásárlási jogát, azaz eladás esetén ezeket az ingatlanokat az eladó köteles felajánlani az államnak megvásárlásra, ekkor pedig az állam dönti majd el, hogy akar-e élni ezzel vagy sem. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy sem családtagnak, sem másnak nem lehet eladni egy pincét, csak ha az állam lemond róla.

Tavaly egyébként az állami tulajdonban lévő Tokaj Kereskedőház Zrt. több száz kistermelőtől nem, vagy csak rendkívül alacsony áron – olykor kilónként tíz-húsz forintot ajánlva – vette át a szőlőt, és többen attól féltek, így akarják a földjük eladására kényszeríteni a helyieket.