A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Elvesztette-e közpénz jellegét az a 260 milliárd forint, amit a Magyar Nemzeti Bank alapítványai kaptak? A vita erről már két éve tart, de most kiderült: még mindig próbálják Budapestről bizonygatni, hogy nincs szó közpénzről.
A G7 vette észre, hogy az Eurostat, az EU statisztikai hivatala nem csak az előzetes államháztartási adatokat tette közzé, hanem mellékelte azt a levélváltást is, amelyet a problémás ügyekben a tagországok statisztikai hivatalaival folytatott. A KSH-val abban nem értenek egyet, hogy az MNB alapítványait állami szereplőnek kell-e tekinteni. Ennek pedig azért van nagy jelentősége, mert ha államinak számítanak az alapítványok, akkor ezek is növelik az államadósságot és a hiányt.
A KSH szerint azzal, hogy az MNB 260 milliárd forintot átruházott az alapítványainak, ez a pénz kikerült a kormányzati szektorból. Az Eurostat azonban azzal érvel: hiába tűnik úgy, mint ha alapítványokról és ezeknek a cégeiről lenne szó, ezeket valójában a magyar állam irányítja. Ráadásul az alapítványok a közpénz újraelosztását végzik, ami alapvetően állami feladat.
Az alapítványokat az alapítójuk, az MNB irányítja, a céljaikat a jegybank határozza meg, a pénzt onnan kapják, az irányító testületeikbe pedig szintén az MNB jelölte a tagokat – áll az Eurostat érvelésében. Az MNB pedig a parlament ellenőrzése alá tartozik. Azt is megállapították, hogy négy alapítvány között nincs érdemi különbség, ezért statisztikai szempontból egy szereplőként kell kezelni őket. Az alapítványok cégei pedig önmagukban vett szereplőként nem is feltétlenül léteznek, nincs az alapítványoktól elkülöníthető érdemi tevékenységük, ezért azok részeként kell kezelni őket.
