Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A legtöbb magyar egyetem rontott a helyezésén a Times Higher Education (THE) feltörekvő országok felsőoktatási intézményeit összehasonlító listáján. A rangsor érdekessége az, hogy gazdaságilag hasonló helyzetű államokat vet össze, vagyis a magyar intézményeknek itt nem például egy brit elitegyetemmel kell felvennie a versenyt, hanem egy kínaival vagy egy orosszal.
Az eredmény azonban így is lehangoló: egyedül a Semmelweis Egyetemnek sikerült felkerülnie az első százba, mellesleg ez az egyetlen intézmény, amely javítani tudott a helyezésén. Tavaly még a 65. volt, idén a 61. A háromszázas listán szereplő többi intézmény azonban a tavalyinál rosszabb helyezést ért el, a Pécsi Tudományegyetem öt helyet rontva a 127., az ELTE a 131. a tavalyi 123. hely után, a Szegedi Tudományegyetem a 156. – tavaly még 27 hellyel előrébb volt, a legnagyobbat pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem zuhant: a tavalyi 154. hely után idén csak a 200. a rangsorban. A Debreceni Egyetem a 201-250. helyen, a Corvinus a 251-300. helyen van.
A régió többi egyeteme sem dicsekedhet sokkal jobb eredménnyel, a Pécsi Egyetemen kívül egyedül a brnói Masaryk Egyetem tudott javítani. A legelőkelőbb helyre szintén egy cseh intézmény került: a prágai Károly Egyetem idén a 48. a listán.
A rangsort a kínai iskolák uralják, az első tízben hét kínai és egy tajvani egyetem található. Az első helyre a Pekingi Egyetem került. A legjobb európai intézmény a moszkvai Lomonoszov Egyetem, az első tízbe még bekerült a 9. helyre a fokvárosi egyetem is.
A teljes lista a Times Higher Education oldalán található.
(via Qbit)
