Amikor a gyerekvállalás akadályairól kérdezik az embereket, általában két tényező szerepel első helyen a válaszokban: egyrészt az anyagi körülmények, másrészt a nők munkába visszatérésének nehézségei – mondta el Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója a HVG-nek.

Tudatos gyerektelenségről azonban nem lehet beszélni, az emberek inkább belecsúsznak ezekbe az élethelyzetekbe. Sokszor a párok addig halogatják a döntést, amíg felbomlik a kapcsolat, és idősebben nehezebb új tartós párkapcsolatot kialakítani.

2011 óta szinte folyamatosan több gyerek jött a világra; tavaly azonban megfordulni látszott a trend. Spéder szerint ez nem meglepő, ugyanis egyre kevesebb a szülőképes korú nő. A születésszám növeléséhez a korábbinál kevesebb nőnek kellene több gyereket vállalnia. Úgy tűnik, hogy ezt meg is teszi, hiszen ha a gyerekvállalási hajlandóság társadalmi szintű mutatóját, a teljes termékenységi arányszámot nézzük, az az utóbbi években emelkedett.

Ami a kivándorlást illeti: a kutatók 460 ezer főre, azaz a lakosság 4-5 százaléka körülire becslik az éppen külföldön lévőket. Magyarországról továbbra is jóval kevesebben vándorolnak ki, mint a környező országokból. Spéder szerint

ebben az összefüggésben úgy érdemes feltenni a kérdést, hogy nálunk miért csak ennyi a kivándorlók száma.

További részletek az e heti HVG-ben.

HVG