Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
17,5 milliárd forintos veszteséget okozott a magyar költségvetésnek a letelepedési kötvényprogram – számolta ki a G7 az Államadósság-kezelő Központtól kapott adatok alapján.
A kormány tavaly függesztette fel a programot, amelynek négy éve alatt összesen 19 855 fő fektetett 300 ezer eurót magyar állampapírba, hogy cserébe letelepedési engedélyt kapjon. Összesen 11 sorozatban bocsátott ki a magyar állam letelepedési kötvényeket, az első sorozatot 2013. június 19-én, az utolsót 2017. július 12-én.
A cél az volt, hogy az államadósság finanszírozásához kedvező feltételekkel jusson a kormány devizaforráshoz, ám az már régóta világossá vált, hogy igazán nem az állam nyert nagyot, hanem a magyar letelepedési engedély birtokában az EU-ban szabadon mozgó külföldiek, és főleg a közvetítők, jobbára offshore-cégek.
A portál úgy számolja: minden egyes letelepedési engedélyt 882 ezer forinttal támogattak a magyar adófizetők, tehát minden magyar állampolgár „beleadott” 1800 forintot.
A cégek – jelenlegi árfolyamon számolva – 57 milliárd forintos bevételre tesznek szert csak a papírok hozama miatt. Ehhez jön még a szolgáltatási díj, amit a külföldiek fizettek. Cégenként eltérő volt a díj, 45-60 ezer euró között mozgott.
Összesen 6540 külföldi jegyzett le a közvetítőkön keresztül állampapírt. Az ügyfelek 81 százalékát a Kajmán-szigeteki Hungary State Special Debt Fund szerezte. A közvetítő cégek jelenlegi árfolyamon számítva 99,2 milliárd forintnyi bevételre tettek szert az ügyfelek által fizetett szolgáltatási díjból.
A közvetítésből tehát 156,2 milliárd forintot kerestek a magáncégek, miközben az állam 17,5 milliárd forintot bukott, mivel a piaci árakhoz képest végül magasabb hozamot kellett fizetnie a papírok után.
További részletek a G7 cikkében.
