Jelenleg az amerikai csapatok rotációs rendszerben működnek: Lengyelország és az EU három balti tagállama között ingáznak. Varsónak ez kevés. Az ok az orosz fenyegetés. Különösen 2014 óta nagy az idegesség emiatt Varsóban, hiszen Oroszország akkor annektálta a Krím félszigetet. Azóta állandóan emelik a katonai költségvetést, amely 2015 óta eléri a GDP 2%-át. Ez a NATO által kötelezően előírt arány, de csak kevés tagállam teljesíti, a németek például kerek perec kijelentették, nem is kívánják elérni, mert nem hisznek az orosz fenyegetésben. A lengyelek viszont – nyilvánvalóan az eltérő történelmi emlékek miatt – igen.

Trump elnök egyáltalán nem véletlenül Varsóban találkozott a közép- és kelet-európai szövetségesekkel. Lengyelország atlanti hűsége vitán felül áll, akárki is van épp kormányon. Ennek pedig ára van. Ezért a varsói hadügyminisztérium 1,5-2 milliárd dollárt ígér az USA-nak, ha kap cserébe egy állandóan lengyel területen állomásozó amerikai páncélos hadosztályt. A javaslatnak természetesen katonailag is van értelme, hiszen a NATO hadgyakorlatai megmutatták: Lengyelország útjai és hídjai egész egyszerűen nem bírják el az amerikai páncélosokat. Vagyis komoly pénzre van szükség az infrastruktúra átalakítására, hogy az amerikai tankok szükség esetén gyorsan elérhessék a keleti határokat.

Brüsszelben, Párizsban és Berlinben sokan csak mosolyognak a lengyelek túlbuzgóságán, mert egyáltalán nem hisznek a komoly orosz fenyegetésben – írja a brüsszeli Politico. Épp ellenkezőleg, miután Trump felrúgta az iráni atomalkut, békülni kívánnak Putyinnal. Merkel kancellár nemrég Szocsiban volt az orosz elnök vendége, Macron francia elnök Szentpéterváron vett részt a gazdasági csúcstalálkozón Putyinnal együtt,

Oroszország Európa része

– deklarálta a francia államfő Szentpéterváron – Putyin legnagyobb örömére. Ott volt Szentpéterváron Gerhard Schröder, Németország exkancellárja és Putyin nagy barátja. Ő az Északi Áramlat II. gázvezetékre hívta fel a figyelmet. Ennek az építése nemrég kezdődött meg, és közvetlenül viszi a gázt Oroszországból Németországba a Balti tenger alatt. Ha felépül, akkor Németország ez EU legfőbb gázelosztó központja lehet. Varsóban mindezt fenyegetésnek tekintik. Kaczynski, aki a háttérből irányítja hazája politikai életét, még odáig is elment, hogy az 1939-es Hitler–Sztálin-paktumhoz hasonlította a németek és az oroszok földgázszerződését. Az Európai Unió tehát ebben a tekintetben is kettészakadt. Miután Trump kilépett az iráni atomalkuból, Angela Merkel kijelentette: Európa magára maradt, az Egyesült Államoktól függetlenül kell megoldani biztonsági problémáit. Ezzel szemben Lengyelország az eddiginél is jobban kíván az USA-ra támaszkodni: hajlandó 2 milliárd dollárért egy amerikai páncélos hadosztályt vásárolni magának.