Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Közel 340 ezer magyar dolgozik külföldön – erre jutott az Eurostat felmérése. Az unió statisztikai hivatala ráadásul csak a 20 és 64 év közöttieket mérte, vagyis azokkal nem is számoltak, akik rögtön az érettségi után kimentek külföldre tanulni, és még nincsenek húszévesek, ahogy a kivándorolt magyarok gyerekeivel sem. Ugyanígy nem számítanak a 340 ezerbe azok, akik nem az EU-ban élnek, de ők túl sokan azért nincsenek.
A 20-64 éves magyaroknak az 5,2 százaléka él más uniós tagállamban. Ez látványos növekedés, ugyanis még 2012-ben is csak 2,4 százalékos volt az arány, 2007-ben pedig csak 1,7 százalékos.
A magyar arány ahhoz képest még nem is túl magas, mint amit a környező országokban mérnek: a szlovákok 6, a lengyelek 7,8, a bolgárok 12,5 százaléka dolgozik más országban, míg az egész EU-ban Romániában legmagasabb az arány, 19,7 százalékos. A régiónkból egyedül a csehek nem akarnak kivándorolni, ott alig 1,8 százalékot mértek. Az nem nagy meglepetés, hogy a lista másik végén Németország áll, a németek alig 1 százaléka gondolta úgy, hogy jobban megéri más országban dolgozni.
Az is kiderül a számokból, hogy az iskolázottak hagyják el szívesebben az országot. Míg a teljes magyar 20–64 éves népességen belül 22,6 százalék járt felsőoktatási intézménybe, addig a kivándoroltak között 34,5 százalékos ez az arány.
