Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A kormányfő szerint az ország új nevéről már egy hónapon belül megszületethet a megállapodás, szeptemberben vagy októberben pedig a népszavazást is megtarthatják, így az év végére minden, a névváltoztatással kapcsolatos ügyet lezárhatnak.
Számos lehetőség felmerült, a szkopjei sajtó értesülése szerint azonban most az
a legvalószínűbb, hogy a délszláv állam új neve Észak-Macedónia lesz. Korábban a Felső-Macedónia és az Illés-napi Macedónia névváltozat merült fel legesélyesebbként.
Macedónia és Görögország között azóta folyik vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, alkotmányában azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás.
Az egy éve kormányzó balközép vezetés tárgyalásokba kezdett a görög kormányzattal a névvita rendezéséről, amelyet még az idei év első felében szeretnének megoldani. A kormány reményei szerint amint megszületik a megállapodás, megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és a NATO is azonnal felveszi az országot a tagjai közé.
Elviekben mindkét fél elfogadhatónak tartaná, ha Macedónia nevében valamilyen földrajzi jelző jelenne meg. Problémát okoz azonban, hogy míg Görögország azt szeretné, ha a névmódosítás a macedón alkotmányban is megjelenne, Macedónia csak a nemzetközi dokumentumokban akarja új nevét használni. Emellett tárgyalás folyik a macedón nyelv megnevezéséről is. A sajtó információi szerint az ország hivatalos nyelvének megnevezését nem kellene megváltoztatni, zárójelben vagy lábjegyzetben azonban mindenhol jelölni kellene, hogy szláv nyelvről van szó.
