Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A leverkuseni központú német vállalat hétfőn bejelentette, hogy megkapta a közel 63 milliárd dollár értékű ügylet lezárásához szükséges összes hatósági engedélyt, és várakozásai szerint június 7-én lezárja a felvásárlási tranzakciót, és egyedüli tulajdonosa lesz az amerikai cégnek. Német nagyvállalat még soha nem vásárolt fel külföldi vállalatot ilyen nagy összegért.
"A Bayer marad a vállalat neve. A Monsantót mint vállalati nevet nem tartjuk meg" – közölte a német cég, hozzátéve, hogy a Monsanto által gyártott termékmárkák továbbra is megmaradnak.
A Bayer nem indokolta meg, hogy miért nem használja a Monsanto nevet a továbbiakban. Az AFP hírügynökség azonban emlékeztetett arra, hogy környezetvédők szerte a világban tiltakozásokat és tüntetéseket terveztek 2016-ban, amikor bejelentették a két vállalat fúziójának tervét. A környezetvédők a Monsanto nevet a környezetre végzetes hatást gyakorló agrártermékek használatához társítják.
Werner Baumann, a Bayer elnök-vezérigazgatója közleményében úgy fogalmazott, hogy "meghallgatjuk bírálóinkat, és együtt dolgozunk velük", de "a fejlődést nem szabad megállítani ideológiai frontok felerősödése miatt".
A Bayer 2016-ban tett felvásárlási ajánlatot a – főként Roundup nevű glifozát tartalmú gyomirtószeréről és genetikailag módosított kukoricájáról és szójájáról ismert – Monsantóra. A két vállalat egyesülését mintegy harminc ország versenyfelügyeleti hatóságainak kellett jóváhagyniuk. Az utolsó akadály néhány napja hárult el, amikor az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma, az Európai Bizottsághoz hasonlóan, feltételekkel ugyan, de engedélyezte a felvásárlást.
A fúzióval az agrárvegyiparban és a vetőmagtermelésben világméretekben meghatározó óriáskonszern jön létre.
