szerző:
Kis Miklós

75 milliárd forint jutna jövőre az álláskeresési járadékra az idei 55 milliárd helyett. A több mint egyharmados növekedésre a legvalószínűbb magyarázat a közszférában történő jövő évi leépítések.

Több mint 36 százalékos növekedést irányoz elő a kormány költségvetési javaslata az álláskeresési ellátásokra. Néhány százalékos növekedést indokolna a tény, hogy a minimálbér növekedésével minden évben nő az álláskeresési járadék maximális összege is. Tavaly ez mindösszesen hárommilliárdos emelkedést jelentett, úgyhogy ez a hatás aligha magyarázza meg teljesen a tervezett húszmilliárdos növekedést.

A változás okáról megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot, a tárca azonban – vélhetően – nem akarta elvenni a válaszadással a rejtvényfejtés örömét. A feladvány azonban nem annyira fogós, a lehetséges okok mellé különböző valószínűségek rendelhetők – a legvalószínűbb lehetőség a közszféra leépítése, meg fogjuk látni, miért.

Lássuk tehát valószínűségi sorrendben a lehetőségeket.

1. A munkanélküliek számára kedvezőbbé alakítják a munkanélküli ellátások rendszerét. Nő az ellátási idő és/vagy emelkedik az ellátások összege és/vagy kevésbé lesz szigorú a jogosultság megállapítása

Akit ledobnának ma Magyarországra ejtőernyővel mindenfajta hazai közéleti ismeret nélkül, minden bizonnyal ezt a lehetőséget találná a legvalószínűbbnek. Különösen, miután megtudná, hogy az egész Európai Unióban Magyarországon a legrövidebb a munkanélküli segély maximális időtartama. S csak még biztosabbá válna ebben, ha valaki a fülébe súgná, hogy az Európai Bizottság is azt javasolta a kormánynak, legyen hosszabb a segély időtartama, mert ennyi idő alatt a szakképzett munkák piacán nem lehet elhelyezkedni. A túlontúl rövid időtartam pedig a munkaerőpiac hatékony működését gátolja, ami a vállalatok működését is nehezíti. Ezen a ponton már biztos lenne az igazában az ejtőernyővel ledobott emberünk.

Mi azonban, akik már huzamosabb ideje Magyarországon élünk, pontosan tudjuk, hogy nagyobbat nem is tévedhetne. Ennek a lehetősége a nullához közelít. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis a rekordrövidségű munkanélküli segélyt az új, munkaalapú társadalom egyik vívmányának tartja, amely visszatereli az embereket a munkába, hiszen a jóléti társadalomnak immár vége – ezt részletesen kifejtette például ebben az OECD-gyűlésen tartott beszédében.

©

2. A kormány olyannyira aggódik egy lehetséges válság miatt, hogy puszta óvatosságból felültervezte a számot

Az első lehetőségnél ez valamivel valószerűbben hangzana, ha a kormány nem 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számolna jövőre. Márpedig ilyen növekedési tervek mellett aligha számít kormány elbocsátási hullámra versenyszférában.

3. Nagy elbocsátások lesznek jövőre a közszférában

Miután minden más lehetőséget kizártunk, s a napokban kiderült, hogy a kormány létszámstopot vezetett be a közigazgatásban, ráadásul a közszféra leépítéséről szóló terveket a kormány korábban is hangoztatott – erősen valószínűnek tűnik e harmadik lehetőség.

E gyanúnkat Boros Péternével, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnökével is megosztottuk, aki azonban azt mondta, nem lát összefüggést a szóban forgó költségvetési sor és közszférával való kapcsolatos kormányzati tervek között. Boros Péterné hangsúlyozta, jelenleg nem is állnak a kormány rendelkezésére az adatok, amelyek alapján általános döntéseket hozhatna a közszféra foglalkoztatásáról. A szakszervezeti vezető szerint a létszámstopot azért vezethette be a kormány, hogy áttekinthesse a helyzetet. Ennek eredménye akár az is lehet szerinte, hogy bővülni fog a foglalkoztatás a közigazgatásban, hiszen jelenleg munkaerőhiánnyal küszködnek.

Eddigi leépítések: lopakodás és rulettkerék

A szakszervezeti vezető derűlátását ugyanakkor nem támasztják alá a kormány eddigi, közszférával kapcsolatos döntései. Még mindig érvényben van az a 1700/2012. (XII. 29.) számú kormányhatározat, amely szerint a közszférában a nyugdíjazottak helyére „közalkalmazottak, kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők álláshelyeinek betöltésére közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető, és a feladat ellátására megbízási vagy vállalkozási szerződés nem köthető”).

E határozatnak a következményei – amint arra Boros Péterné is rámutatott – rosszabbak, mint a fűnyíró elvű leépítésé, hiszen így lényegében a véletlenen múlik, mely intézményeknél, s azokon belül mely osztályokon szűnnek meg álláshelyek. Emellett egyéb, a sajtóban nem bejelentett, „lopakodó” leépítések is történtek a közszférában, sok esetben a leépítetteket közmunkásként foglalkoztatták vissza.

©

Oly módon is csökkentették a közszféra méretét, hogy egyes intézményeket nonprofit cégek alá szerveztek be – erre az Abcúg mutatott rá egyik cikkében. A Magyar Állami Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter is egyébként az Operaház gazdasági társasággá átalakításával fenyegette az alkalmazottakat, egy interjúban arról beszélt, hogy sztrájk esetén a gazdasági társasággá átalakulást javasolja a miniszternek, s ebben a formában már három hónap alatt lezavarható egy csoportos létszámleépítés.

Hétfőn az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) arra a sajtóhírre, hogy a mentőknél létszámstop van, cáfolta az értesülést, ugyanakkor a létszámstop céljáról is információval szolgált: ”az intézkedés célja, hogy a bürokrácia ne növekedjen, hatékony és olcsó államot teremtsünk meg”.

Mindezek tükrében erősen valószínűnek tűnik, hogy a kormány leépítésekben gondolkodik, bármekkora gondot is okozzon is a közigazgatásban a munkaerőhiány. A maradók valószínűleg nagyobb bérre számíthatnak, hiszen Varga Mihály belengette már, hogy a kormánytisztviselői és köztisztviselői bérrendezés lehetőségéről ősszel dönt a kormány.

©

Nem segítene a versenyszférán

Ennek ideológiája jó eséllyel a takarékos állam megteremtése mellett az lesz, hogy a versenyszféra munkaerőhiánya fölszívja majd az elbocsátott közhivatalnokokat. A munkaerőhiány azonban összetettebb probléma annál, mint ahogy a kormány tálalja, s legkevésbé közszférabeli elbocsátásokkal lehet rajta segíteni. Erre azok az aktív munkaerő-piaci eszközök lennének valók, amelyeket a kormány leépített: átképzés, mobilitási támogatás stb.

Munkaerőhiány ugyan is valóban van, de csak helyenként és ágazatonként  – és mindez egyszerre van jelen a hazai alulfoglalkoztatottsággal. A magyar foglalkoztatási arány ugyanis az uniós átlag alatt van még a közmunkásokkal és a külföldön dolgozókkal együtt számítva is. Hogy Budapesten nem találni kőművest, villanyszerelőt vagy burkolót, az nem azt jelenti, hogy itt a teljes foglalkoztatottság. Ez olyan, mint azt mondani,hogy mivel annyian vannak a plázákban, hogy nem találni parkolóhelyet, ez azt jelenti, hogy felszámoltuk a szegénységet. Míg az EU foglalkoztatottság átlaga 72,2 %, addig a hazai foglalkoztatottsági átlag (közmunkásokkal és magyar háztartással rendelkező külföldön dolgozókkal együtt számítva) 68,8 %.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!