Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
A British Museum, több párizsi kiállítóterem, a brüsszeli Tervuren múzeum, továbbá még néhány német múzeum is tele van a gyarmatosítás időszaka előtti afrikai alkotásokkal. Nemrég Párizsban az UNESCO égisze alatt tartottak egy nemzetközi konferenciát a műtárgyak visszaszolgáltatásáról. Ezen nem sok konkrét eredmény született. Először is azért, mert a gyarmati időkben Európába került, többnyire rabolt műtárgyak jogi helyzete azóta „rendeződött”. Vagyis a jelenlegi birtokos, egy múzeum vagy egy gyűjtő, hivatalos dokumentumokkal tudja bizonytani, hogy ő a műtárgy jogos tulajdonosa.
Az afrikai országok képviselői viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a gyarmati háborúk során a műkincseket egyszerűen elrabolták. Jó esetben antropológusok, művészettörténészek, etnográfusok kezébe kerültek e tárgyak és vizsgálatuk végül hasznos tudományos eredményekhez is vezetett. Macron francia elnök tavaly novemberben megígérte: öt éven belül visszajutnak Afrikába a fekete kontinens kulturális örökségét jelentő műtárgyak. A folyamat jogi része bonyolult, például a görögök (merthogy tőlük is sok mindent elloptak), George Clooney feleségét, a híres libanoni ügyvédet, Amal Clooney-t bízták meg, hogy szerezze vissza az angoloktól a híres Parthenon frízt. Eddig csak Németországtól sikerült Zimbabwénak visszaperelni egy igazán értékes műalkotást. A németek együttműködők, mert egyrészt a náci múlt és a külföldi fosztogatások miatt bűntudat munkál bennük, másrész a szovjet hadsereg is sok műkincset rabolt el Németországból a II. világháború alatt.
Nagyon nehéz számszerűsíteni az afrikai műtárgyak értékét. Hiszen ezek többsége nagy presztízsű egykori gyarmattartó hatalmak múzeumaiban van. De sok százmillió dollárról, sőt lehet, hogy milliárdokról van szó. Az európai szakértők egy része azért ellenzi a visszaszolgáltatást, mert szerintük Afrikában nincsenek meg a feltételek a műkincsek megfelelő tárolására, ha kell, restaurálására. A fekete kontinens szakértői viszont azt mondják, hogy ez elavult érvelés, és több modern, jól működő afrikai múzeumra hivatkoznak. A műkincsek visszaszerzése plusz lendületet adhatna az afrikai turizmusnak, amelyet eddig csak a szafari programok tartottak életben. A csata csak most kezdődik. Macron elnök tett egy politikai ígéretet, de minden egyes értékes műtárgy kapcsán egyedi jogi küzdelmek zajlanak majd, és Afrika győzelme, tehát a műkincsek visszaszolgáltatása, a francia elnök és az UNESCO támogatása mellett sem garantált. (képünk illusztráció)
