Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A.Y. monogrammal azonosított magyar állampolgárként emlegeti az Európai Bíróság Hernádi Zsoltot nemrég kiadott közleményében. A testület azért ír a Mol elnök-vezérigazgatójának ügyéről, mert megállapították: az európai elfogatóparancs végrehajtását nem tagadhatja meg egyetlen nemzeti hatóság sem. Ez a "nemzeti hatóság" kifejezés itt most a magyar Központi Nyomozó Főügyészséget takarja.
Az ügy egészen 2009-ig nyúlik vissza: amikor Ivo Sanader horvát kormányfő megbukott, párttársai több ügyben is perbe fogták. Azzal is meggyanúsították, hogy regnálása idején a magyar MOL megvesztegette, amikor irányítási jogokat kapott a horvát INA olajvállalatban. A büntetőeljárás során a horvát állam európai elfogatóparancsot adott ki Hernádi ellen, amit Magyarország nem teljesített.
A magyar hatóságok mindezt feljelentésként értelmezték, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig megvizsgálta az ügyet, de nem talált bűncselekményre utaló nyomokat. Hernádit tehát nem adták ki Horvátországnak, amit déli szomszédaink nehezményeztek, ezért az Európai Bírósághoz fordultak.
A testület most arra jutott, hogy a magyar hatóság nem tagadhatta volna meg a kiadást azon az alapon, hogy ő maga megvizsgálta az ügyet, ha az érintett állampolgárt (jelen esetben a Mol vezérigazgatóját) csak tanúként hallgatta meg egy ismeretlen tettes ellen folyó eljárásban.
