Az utóbbi években lezajlott a magyar adósságfinanszírozás átalakítása: az állam célja az volt, hogy az adósság külföldiek helyett inkább a magyar állampolgárok kezében legyen, így egy esetleges pénzügyi válság kevésbé rázza meg az országot. A magyar lakossági állampapírok esetében ezért megemelték a kamatokat és a hozamokat, így szinte mindenkinek jutott a kockázatmentes szuperhozamokból, aki hajlandó volt rá pénzt és energiát szánni.

Ezzel a bank jól jár, mert hitelez és ezért még jutalékot is kap. Az alapkoncepció tehát jól hangzik, sok esetben mégis félresiklott a történet: az Index összefoglalója szerint ugyanis sok esetben tényleg csak a bankok és az igen tehetősek jártak jól az állampapírokkal. A képlet egyszerű: a pénzintézetek a legkisebb kockázatú ügyfeleinek (vagyis a tehetős ügyfeleknek) egy-másfél százalékon hitelt nyújtanak, a magánszemély ebből megveszi a például 2,5 százalékon ketyegő lakossági állampapírt, így mindketten jól járnak: a bank biztosan visszakapja a hitelt és a maga jutalékát, az ügyfél pedig jól jár az állampapírokkal.

De az is előfordult, hogy a hitelből lakossági állampapírt vett az ügyfél, az állampapírt fedezetként újabb hitel felvételéhez biztosította, amiből újra állampapírt vett, újra fedezetként tette le az asztalra, és így tovább. Így, írja az Index, a leleményes és egyúttal gazdag magánszemélyek évi 10 százalékos biztos nyereségre is szert tudtak tenni.

Az egyetlen, aki nem járt jól az ügyletekkel, a magyar állam volt, így 2017 végén megelégelte a dolgot, és az ÁKK igyekezett elzárni a pénzcsapokat. Az Index szerint az államadósság-kezelő ugyan szigorított a szabályokon, de még mindig megéri hitelből állampapírt venni.