Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Hétfő óta értékének több mint 10 százalékát veszítette el a török líra a dollárhoz képest, az év eleje óta pedig mintegy 44 százalékkal gyengült. De megugrott Törökország hitelkockázati biztosítása (a CDS) is a szerdai záráshoz képest 27 bázisponttal, 535 bázispontra emelkedett, azaz egységnyi, tízmillió dollárnak megfelelő névértékű ötéves török államkötvényre már 535 ezer dolláros középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon.
Az alelnökké 2016 májusában kinevezett Kilimci csütörtökön mondott le, hogy Törökország Fejlesztési Bankjánál folytassa pályafutását.
Közgazdászok hónapok óta a török gazdaság túlfűtöttségének veszélyére figyelmeztetnek, mivel az erős gazdasági növekedést kétszámjegyű infláció és a folyó fizetési mérleg hiányának növekedése kíséri.
A török jegybankra két irányból egymással ellentétes hatású nyomás is nehezedik. Egyfelől a piacok kamatemelésre ösztökélik a vágtató infláció megfékezésének érdekében, másfelől viszont a kormány azt várja el, hogy tartsa alacsonyan a kamatokat a gazdasági növekedés támogatásának érdekében.
A török líra mélyrepülése azzal kezdődött, hogy a piacokat aggasztotta Erdogan elnök a jegybankra gyakorolt nyomása, majd tovább mélyült az amerikai-török kapcsolatok elmérgesedésével. Az amerikai és a török kormány közötti viszonyt súlyosan megterhelte Andrew Brunson amerikai lelkipásztor törökországi fogva tartásának ügye, amely miatt Washington augusztus elején szankciókkal sújtotta a török belügyminisztert és az igazságügyi minisztert. Ankara válaszul megemelte több amerikai termék, például a személygépkocsik, a szeszes italok és a dohányáruk vámját.
