Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Csaknem 1600 milliárd forintot utalt át az Európai Bizottság Magyarország számára uniós támogatásként – derül ki abból a válaszból, amelyet Tóth Bertalan MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott Cseresnyés Péter, az források kezeléséért felelős ITM államtitkára.
Az összesítés szerint Brüsszelből a 2014-2020-as program 10 operatív programja esetében (tehát a közvetlen agrárkifizetéseken vagy a közvetlenül elérhető pályázatokon kívül) 3495,8 millió euró érkezett időközi utalásként, 1 3339 millió euró pedig előleg formájában. Ez a rendelkezésre álló 25,1 ezer millió euró majdnem ötöde, forintban jelenlegi árfolyamon pedig 1580 milliárd forint körüli összeg.
Ez azért tűnik kevésnek, mivel a források esetében éves szinten az állam kétezer milliárd forintot meghaladó kifizetést tűzött ki célul, és ez meg is történt. Igaz, jobbára úgy, hogy egy 2016-os törvénymódosítással akár 100 százalékos előlegfizetést is lehetővé tettek. Ez is magyarázhatja, hogy a brüsszeli utalás jóval szerényebb, az Európai Bizottság ugyanis jellemzően inkább a teljesítés után fizeti ki a támogatást, addig a magyar államkasszából biztosított finanszírozást nem fedezi.
Vagyis hiába osztotta szét a kormányzat szinte a teljes keretet, és a legfrissebb adatok szerint hiába fizetett ki 5 146 milliárd forintot, a rendelkezésre álló összegek majdnem kétharmadát, ebből 3,5 ezer milliárdról még nem nyújtott be számlákat. Vagy azokat nem fizették ki a magyar államkasszának.
Ez is magyarázza, hogy az államháztartás hiánya rendre rekordokat dönt: az augusztus végén közzétett adatok szerint július végére már az egész évre tervezett deficit 109 százaléka teljesült. Mindezt úgy, hogy csak ebben az évben az állam 1309 milliárd forintot fizetett ki az uniós programok kedvezményezettjei számára.
