Kétharmados többséggel szavazta meg az EP a Sargentini-jelentést
Utolsó frissítés:
Megszavazta a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést az Európai Parlament, a plenáris ülésen 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot. Vagyis kétharmados többséggel, tehát elindulhat a 7. cikk szerinti eljárás a magyar jogállamiság helyzete miatt. A szavazás előtt mondta el utolsó éves beszédét bizottsági elnökként az Európai Parlamentben Jean-Claude Juncker az Európai Unió helyzetéről. A hvg.hu-n élőben követte a strasbourgi ülést és ami utána történt.
Most érkezett
Nem úgy, ahogy Orbán gondolja
Szuverenitást említ Juncker, de ez távolról sem azt jelenti, amit Orbán Viktor beszédeiben: a bizottsági elnök szerint az európai szuverenitás a nemzeti szuverenitásból ered. Nem lép annak helyébe, de a szükséges területeken meg kell osztani.
Magyarul: Európai Egyesült Államok nem lesz, de azért legyünk nyitottak és toleránsok.
Percről percre
"Ne csak kifizetőhely legyen az EU!"
A hadvezér most jut el odáig, hogy a kockázatokra, feladatokra hívja fel a figyelmet.
Nem maradhatunk csendben, ha Szíriát nézzük, hiszen humanitárius katasztrófával fenyeget a helyzet – mondja.
Aztán van még feladat a világkereskedelemben is: "Nekem nem tetszik a tiszteletlen fellépés" – megint egy üzenet Trumpnak, majd a tagországoknak: ha Európa tiszteletben lenne saját erejével, akkor globális szerepet vállalhatnánk az egyszerű kifizetőhely helyett.
Ehhez például a védelmi alap erősítése lesz egy eszköz – íme az első javaslat. Egy pontosítással: "nem fogjuk felfegyerezni az Európai Uniót, de erősebbek, függetlenebbek akarunk lenni" – mondja Juncker.
Íme, az eredmények
Az első világháború után az európaiak arra számítottak, hogy hosszú ideig békében fognak élni – Juncker igen távolról indít, de gyorsan előrelépve tisztázza, amit mindig tisztáznak az uniós vezetők: az EU a békéről szól. "Ne mocskoljuk be a képét!" – teszi hozzá, mielőtt nekilátni a helyzetértékelésnek.
Tíz év után a válságot sikerült meghaladnunk – ezt annyi pozitív gazdasági adat követi, mintha Varga Mihály valamelyik beszédét hallgatnánk. Szóba kerül azért a Juncker-terv és Görögország is, ahol nemrég zárult le a gigantikus mentőhitelprogram.
Világhatalom vagyunk, ezért meg kell osztanunk a szuverenitásunkat – a következő pont az EU szerepét taglalja a világban. Donald Trump nevét nem említi ugyan az elnök, de a szabadkereskedelmi megállapodások megvédését vívmányként említi szemben a nyári hónapokban majdnem kereskedelmi háborúba torkolló vitákkal.
Mi európaiak megkerülhetetlen erővé váltunk
– emlékeztet, most már az amerikai elnök nevét is említve arra, hogy ha Európa egy hangon szólal fel, képes eredményekre.
És még az idei évről: a nyári aszályról beszél – és a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságára.
Juncker színre lép
Időnként a történelem apró lépésekben halad elő. Így van ez az Európai Bizottsággal is: öt évünk van megváltoztatni a dolgokat, de ez végleges változtatásokra nem elég. Mi csak epizód vagyunk az EU hosszú történetében – kezdi az Európai Bizottság elnöke, ám azt is tisztázza: nem akar még mérleget vonni.
Folytatjuk a munkát, hogy a tökéletlen Európai Uniót tökéletesítsük – fogalmaz.
Nézzük, hogyan.
Összeült a ház
Az óraátállítás vége, migrációs reformok, az euróövezet megerősítése – ezekről a témákról mindenképpen beszélni fog a következő percekben Jean-Claude Juncker, aki utolsó, csonka évét kezdi meg az Európai Bizottság élén. A hagyományos éves programhirdető beszéd mégsem tűnik unalmasnak, sokan azt várják, hogy a bizottsági elnök kemény javaslatokat terjeszt elő.