Megcsináltátok!

Ezzel a felkiáltással gratulált hétfőn a Twitteren Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a görögöknek ahhoz, hogy kilenc év válság és 289 milliárd eurónyi mentőhitel után, a bruttó nemzeti össztermék majdnem kétszeresét kitevő adóssággal a nyakában, de dráma nélkül zárta le hétfőn az ország a harmadik mentőhitelprogramot.

You did it! Congratulations to Greece and its people on ending the programme of financial assistance. With huge efforts and European solidarity you seized the day.

— Donald Tusk (@eucopresident) August 20, 2018

Mielőtt azonban örömtüzeket gyújtana bárki a görög parlament előtti téren, ahol 2009 óta egymást érik a tiltakozó tüntetések, Brüsszelben az EU másik ága is véleményt nyilvánított – és ez messze nem lett olyan ünnepélyes. Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja hétfőn Brüsszelben felsorolta a még megoldandó feladatokat: a nyugdíjrendszer átalakítását, az adózási fegyelem erősítését, és nem mellesleg a 3,5 százalékos költségvetési többlet teljesítését a következő öt évben. És mellesleg a fennálló adósság törlesztését 2060-ig.

Amikor pedig arról kérdezték, van-e mód arra, hogy változtassanak a feltételeken, akkor annyit mondott: a vállalásokat tiszteletben kell tartani. Annál is inkább nincs ok egyelőre a felszabadultságra, mivel júniusban a görögök már kiegyeztek az újabb programról, ami annyiban különbözik, hogy újabb pénzt már nem hívhatnak le, ám a szoros felügyelet megmarad.

A görög tragédia

A görögöket is a 2008-ban induló pénzügyi válság legyintette durván képen. Nem is ők voltak az egyetlenek – elég csak a Magyarországnak 2008 őszén, az unióban elsőként biztosított mentőhitelre gondolni.

Az euróövezet országai közül az írek, a spanyolok, a portugálok és Ciprus is kapott pénzügyi segítséget, ám amíg előbbi kettőnél az ingatlanpiac földbe csapódása okozott hitelválságot, a portugálokat a hosszú idő óta tartó pangás sodorta a csőd közelébe, a ciprusiakat meg leginkább a görögök, Athén esetében mélyebb okok vezettek a válsághoz.

Ha egy képben szeretnénk mindezt megjeleníteni, az a 2004-es athéni olimpia valamelyik csendben rohadó létesítménye lehetne.

AFP / Angelos Tzortzinis

 Mégis túlzás lenne azt állítani, hogy ez az esemény vezetett a krízishez, amelyből lassan tíz éve próbál kilábalni a görög gazdaság.

Ha nagyon egyszerűen akarjuk láttatni:

• a közpénz gátlástalan pazarlása
• az, hogy a kormányok hazudtak az államháztartás állapotáról

A hazugságtól a punk gazdaságpolitikáig 

2009. október A választások után hivatalba lépő szocialista kormány közli: miután belenéztek az államkasszába, ott nem 3,7, hanem 12,5 százalékos hiányt találtak. Az Európai Bizottság megdöbben, majd utánaszámol, és arra jut, hogy lehet az 14,5 százalék is.

2010. április Az ország leminősítése és megszorító intézkedések után Jeórjiosz Papandreu kormányfő hivatalosan nemzetközi mentőhitelért folyamodik. Két héten belül megegyezés születik az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkotta trojkával 110 milliárd euró folyósításáról. Az ár: további megszorítások.

2010-2011 A görögök után 2010 novemberében az írek, 2011 májusában a portugálok is mentőhitelt kapnak, augusztusban az EKB bejelenti, hogy olasz és spanyol állampapírokat vásárol. A megrendült euró árfolyama esni kezd, elkezdődnek (és 2015 nyaráig nem is nagyon szűnnek) a spekulációk a valutaunió széteséséről. Először merül fel az is, hogy ennek elkerülése érdekében jobb lenne, ha a görögök távoznának az euróövezetből.

2011. június Újabb 120 milliárd eurót bocsát a görögök rendelkezésére a trojka. Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszter szerint az EU a görögöket bűnbaknak tartja az euró problémáiért, és a tárgyalás során megzsarolták az athéni kormányt.

2011. október Megegyezés születik Görögország és hitelezői között arról, hogy a magánhitelezők a fennálló adósság felét elengedik, a hozamokat csökkentik, a futamidőt pedig meghosszabbítják.

2011. november Papandreu lemond, helyét egy nagykoalíciós kormány élén Lukasz Papademosz veszi át. A görög gazdaság ebben az évben több mint 9 százalékot zuhan.

AFP / Filippo Monteforte

2012. június Hat héten belül két választást tartanak, miután az elsőben olyan pártok kerültek többségbe, amelyek elutasítják a mentőprogramot. A nagy nehezen megtalált miniszterelnök, Antonisz Szamarasz mindenkit megnyugtat, hogy nem kíván az ország kilépni az euróövezetből. A piacok igazából akkor nyugodnak meg, amikor az EKB új elnöke, Mario Draghi bejelenti: a bank kész mindent megtenni az euró megmentése érdekében.

2012. november Az IMF 40 milliárd eurót leír a görög adósságból.

2014. április Görögország négy év után először a piacokon értékesíti állampapírjait. A jókedv nem tart sokáig.

2014. december Miután az elnökválasztáson a parlamentnek három fordulóban sem sikerülmegválasztania az új államfőt, a görög alkotmány értelmében feloszlatják a testületet.

2015. január Az előrehozott választáson a szélsőbaloldali, a mentőprogramot elutasító Sziriza szerez többséget. Alekszisz Ciprasz miniszterelnökként a megszorítások végét ígéri, faltörő kosként pedig egy radikális közgazdászt, Janisz Varufakiszt szabadítja rá az EU-ra. És kialakult az EU történetének legvalószerűtlenebb párbaja egy bőrdzsekis-motoros professzor és egy hetvenes, vaskalapos dörzsölt politikus –Varufakisz görög és Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter között.

2015. június Több hónapnyi sikertelen tárgyalás után két dolog látszik világosan: a görög kormány elutasítja a hitelezők programját, újabb hitel nélkül pedig a csőd felé száguld az ország. A német bulvárlapok arról cikkeznek, hogy a görögök lusták, Athén háborús jóvátételt követel Berlintől. A hónap végén egy mindössze egy hét alatt lezavart népszavazáson a görögök többsége elutasítja az épp aktuális EU-IMF tervet, majd másnap Ciprasz kirúgja Varufakiszt, és tárgyalni kezd egy újabb mentőhitelről.

2015. július Görögország nem tud teljesíteni egy aktuális törlesztést, ezzel az ország technikailag csődbe jut.

MTI / EPA / Alekszandrosz Vlahosz

 A bankokat bezárják, majd tőkekorlátozásokat vezetnek be – ezzel az ország technikailag kiesik a valutaunióból. Végül július 13-ra virradóra Brüsszelben megegyeznek egy harmadik mentőhitel feltételeiről.

2015. szeptember Cipraszt parlamenti választáson erősítik meg szavazói, ezzel politikailag is szabaddá vált az út a mentőhitel feltételéül szabott újabb megszorításoknak. A görögök kénytelenek abba is belenyugodni, hogy bármilyen könnyítéshez is teljesíteniük kell a trojka által kitűzött célokat.

Mi történt közben?

• Görögországban majdnem negyedével csökkent a bruttó nemzeti össztermék 2008 óta. Az egy főre jutó GDP-t tekintve az ország akkor az uniós átlag 93 százalékánál állt, 2017-ben 67 százalékon – ezzel Magyarország is lehagyta már.
• Az államadósság meghaladja a GDP 180 százalékát, az év végére pedig megközelítheti a 190 százalékot, a közgazdászok ezt követően jósolnak lassú csökkenést.
• A fiatalok körében a 40 százalékot közelíti a munkanélküliek aránya.

Viszont

• 2017-ben már növekedni tudott a gazdaság és idén az IMF 2 százalékos bővülést prognosztizál. A hosszú távú növekedés azonban legalábbis kétséges, ahogy a prognózisok teljesülése is.
• És 2018-ban már 20 százalék alá kerülhet a munkanélküliek aránya – de még 2021-ben is több lesz 15 százaléknál.

Sajnáljuk a görögöket? Hogy is állnak például hozzánk képest?

Az európai sajtóban épp annyi cikk látott napvilágot a görög társadalmi katasztrófáról, arról, hogy az európai adófizetők pénzéből finanszírozott hitelek valójában a német bankokat gazdagították, és arról, hogy a görögök adócsaló ingyenélők, akiknek van mit feladniuk bőkezű juttatásaikból.

A lustaság és a katasztrófa is nehezen mérhető fogalom, de van azért, ami igen. Amíg például szociális támogatásra Magyarországon idén a GDP 11,4 százalékát költi az állam, a görögöknél ennek majdnem a dupláját, 21,1 százalékot. A képet árnyalja, hogy a görögöknél ennek jelentős része ott a munkanélküli segély – más kérdés, hogy ennek a rendszerét is jócskán leépítette 2010 után az Orbán-kormány.

A bérekre terhelődő adók és járulékok a bérköltség 40,8 százalékát tették ki 2017-ben. Ez jóval magasabb, mint a 35,9 százalékos OECD-átlag. Magyarországon ez az arány 46,15 százalék volt. A görögök a legtöbb termék után 24 százalékos áfát fizetnek, nálunk az általános kulcs 27 százalék.

Görögországban az adóelkerülés mértékét az elemzők a GDP 6-9 százaléka közé teszik, a rejtett gazdaság méretét pedig a bruttó nemzeti össztermék nagyjából negyedével lehet egyenértékű. Ez hasonló Magyarországon is – csak amíg a kormány nálunk egyszerűen a fogyasztásra terhelt adók emelésével és az áfát fizetők egyre szorosabb ellenőrzésével igyekszik növelni az adóbevételt, a görögöknél ennél messzebbről kellett kezdeni a szigort. Például lenyesni a görög szigetek számára korábban biztosított adókedvezményeket – igen, ez azt jelentette, hogy ezeken a helyeken alapból kisebb volt az áfa egészen idén június végéig.

Van azonban egy pont, amely felett a német bulvárlapok diszkréten elsiklottak, és Angela Merkel kancellár vasszigorú kormánya is igyekezett úgy tenni, mintha nem létezne: a megszorítások jó időre ellehetetlenítették a gazdasági növekedést. Nem véletlen, hogy az intézkedéseket már éppen annyi kritika érte, mint a görög kormányokat, egy idő után már azok részéről is, akik azokat elfogadtatták Athénnal.

Így aztán tulajdonképpen jelképesnek is nevezhetjük, hogy a hitelprogram lezárása alkalmából a Bild éppen Janisz Varufakiszhoz látogatott el. A volt politikus pedig nem kevésbé meglepő választ adott, amikor arról kérdezték, kiben bízik jobban, Alekszisz Cipraszban vagy Wolfgang Schaubléban. A német pénzügyminisztert választotta, nem csak azért, mert „ő tartotta a szavát” és „legalább az igazság egy részét felfedte előtte, még ha az más is volt, mint amit a német választóknak mondott”, de azért is, mert egy fontos dologban tulajdonképpen egyetértettek:

jobb lett volna, ha Görögország (és mellesleg Olaszország) kilép az euróövezetből.