Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Egyre növekvő aggodalommal követi az Európai Bizottság a romániai fejleményeket, visszalépés figyelhető meg a reformfolyamatban – jelentette ki a brüsszeli testület első alelnöke az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi plenáris ülésén.
Frans Timmermans a román jogállamisági helyzetről szóló vitában hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupcióellenes küzdelem elengedhetetlen sarokköve egy erős Romániának az Európai Unióban, márpedig ezeket jelentősen gyengítené, amennyiben változtatás nélkül fogadnák el a vitatott jogszabályokat. Rámutatott, hogy korábban jelentős előrelépések történtek, ezek visszafordíthatatlansága pedig előfeltétele a román igazságszolgáltatás működését ellenőrző uniós mechanizmus (CVM) lezárásának.
Az alelnök szerint aggodalomra ad okot az igazságügyi reform, a büntető törvénykönyv módosítása és a korrupcióellenes ügyészség vezetőjének leváltása is, amelyek egyikében sem látható jele annak, hogy a román hatóságok figyelembe vennék a nemzetközi ajánlásokat.
A vita az egy hónappal ezelőtti, a magyar jogállamiság helyzetéről szóló vita forgatókönyvét követte: most Viorica Dancila román kormányfő kért szót a strasbourgi plenáris előtt. A politikus tiszteletet kért az országának, és leszögezte, hogy nem az európai intézmények, a bíróságok, a politikusok, hanem az állampolgárok számára próbálnak működő, tisztességes igazságügyi rendszert kiépíteni.
Hangsúlyozta, a CVM-jelentésekben nem látta nyomát a titkosszolgálatok és az igazságügyi szervek közötti titkos megállapodásoknak, amelyek alapján visszaéléseket követtek el állampolgárok milliói kárára a korrupcióellenes harc leple alatt. Bírósági ítéletekben mondták ki, hogy bizonyítékokat hamisítottak, hamis tanúvallomásokat zsaroltak ki emberekből – sorolta.
Kijelentette, hogy a reformok ezzel szemben helyreállítják a bíróságok teljes függetlenségét. Hangsúlyozta azt is, hogy figyelembe fogják venni a Velencei Bizottság ajánlásait. „Románia Európa-párti ország és nem is fog letérni erről az útról” – fogalmazott.
Az EP-vitát a zöldek kezdeményezték a román diaszpóra augusztusi kormányellenes tüntetésén történt erőszakos cselekmények és tömegoszlatás miatt. Az Európai Parlament legutóbb februárban foglalkozott a román jogállamiság kérdésével, akkor azt követően, hogy tömegek tüntettek az igazságszolgáltatási reform ellen. A plénum november közepén szavaz a romániai igazságügyi reformra vonatkozó állásfoglalásról.
Az Európai Bizottság már év elején figyelmeztetett a tervezett módosítások negatív hatásaira az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége és a korrupció elleni fellépés hatékonysága szempontjából.
Bukarest az ország 2007-es EU-csatlakozásakor vállalta az igazságszolgáltatásában tapasztalható hiányosságokat felszámolását, a reformfolyamatot pedig az Európai Bizottság egy értékelési mechanizmus keretében figyelemmel követi. Ennek lezárása azért is fontos, mivel több uniós tagország is ettől tette függővé Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségbe. Jean-Claude Juncker az EU helyzetéről szóló, szeptemberi beszédében ismét kiállt Románia schengeni tagsága mellett.
