Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Míg az állam az adó- és járulékterhek csökkentésével segíti, egyes önkormányzatok pénzügyi és adminisztratív eszközökkel akadályozzák az airbnb-zés terjedését– közölte a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke, Schumicky Balázst a Világgazdasággal.
Józsefvárosban például az airbn-zőkre január 1-jétől kötelező a maximális mértékű építményadót kivetni. A lakásonként és évente négyzetméterenként kivetett 1898 forintos adó az eddigi kommunális adót váltja fel, amelynek címén a rövid távú szálláskiadók eddig évente 28 140 forintot voltak kötelesek fizetni. Schumicky szerint egyrészt Józsefváros gesztust gyakorolt a turistaforgalomtól szenvedő lakók felé, ráadásul az adóbevétel a társasházak felújítására költhető.
Az adó viszont újabb terhet jelent a kis, legálisan – és gyakran csak a nyári hónapokban - működő szálláshelyeknek, és pont nem a nagy és sokszor hangos társaságokat fogadó hostelekkel, melyek sok esetben illegálisan működnek – írja a lap. A rövid távra kiadott szállások 80 százaléka garzon, vagy maximum kétszobás lakás, és ezek fontos - és államilag is támogatott - szereplői a Budapesten rekordokat döntő turizmus kiszolgálásának.
Az ősz végén 9900 budapesti szálláshelyet kínált az Airbnb, nyáron és a főszezon egyes heteiben több mint 12 ezret. A pesti belvárosi kerületek közül három egyre több intézkedéssel igyekszik megállítani az airbnb-zés terjedését. Bár a VII. kerület nem szigorított, az egyes társasházak ott is megtilthatják a rövid távú vendégfogadást - ezzel egyébként azonnal 20-30 százalékkal csökken az adott házban lévő lakások piaci értéke – tette hozzá Schumicky, aki szerint mindez együtt egyre inkább a feketegazdaságba, vagy a sokkal kevésbé jövedelmező hosszú távú bérbeadás felé tereli a lakáskiadókat.
